Gazdasági társaságok 1989 [antikvár]

általános rész 1. A TÖRVÉNY SZERKEZETE A törvény három részből áll, amelyek fejezetekre tagolódnak. A hosszabb fejezeteken belül cimek is találhatók, amelyek az azonos témakörrel foglalkozó normákat fogják át. A címek, illetve a cím nélküli fejezetek legkisebb szerkezeti egysége a paragrafus, amely bekezdésekre oszlik több esetben. A törvény több paragrafust önálló alcím alatt fog össze, könnyítve ezzel is a tájékozódást a szövegben. A törvény az elmúlt évek egyik leghosszabb jogszabálya, ezt az is mutatja, hogy hozzávetőlegesen 340 paragrafusból áll. Tartalmát tekintve felöleli az egész magyar társasági jogot, ezért tulajodnképpen a gazdasági társaságokról szóló törvényt törvénykönyvnek, kódexnek is tekinthetjük. Ezt támasztja alá az is, hogy a törvény mellé nem készültek végrehajtási rendeletek, ami azt jelenti, hogy a törvény a magyar társasági jogot átfogóan szabályozza. Ez az átfogó szabályozás egyúttal kellő részletességet is jelent, msrt a törvény a mindennapi jogalkalmazásban önmagában, kiegészítő jogszabályok nélkül is alkalmazható. Ez a fajta jogalkotás a magyar kodi-fikációs gyakorlatban újszerűnek és úttörőnek tekinthető, amely nemcsak az Országgyűlés szerepének a növekedésével függ ösz-sze, hanem a gazdasági joganyag stabilitása iránti igényt is tükrözi. A kizárólagos törvényi szintű szabályozásnak fontos garanciális eleme, hogy az abban foglalt elveket az utóbb megjelenő alacsonyabb szintű végrehajtási rendeletek nem deformálhatják. Ezzel az aktussal egyébként az Országgyűlés a gazdasági társaságokra vonatkozó jogi szabályozást gyakorlatilag kizárólagos törvényhozási tárggyá minősítette, amely nyilvánvalóan a jövőre nézve is irányadó lesz a jogalkotás számára. Mindezek a törvény szerkezetében is megmutatkoznak, mért végrehajtási rendeletek hiján a törvény maqa tartalmazza a hatálvba