Gazdasági tervezés a közigazgatási kerületekben [antikvár]

BEVEZETÉS A Szovjetunió területét a SzK(b)P XV. kongresszusának útmutatásai alapján osztották fel közigazgatási egységekre. A területek, határterületek és közigazgatási kerületek szerinti tagolás teremtette meg a fellételeket a gazdasági és kulturális fejlődés tervszerű irányításának megszilárdításához, a korábban elmaradt vidékek és nemzeti köztársaságok gyors iparosításához, új ipari központok kialakításához, az ipar és a mezőgazdaság helyes telepítéséhez a Szovjetunió egész területén. A Szovjetállam a korszerű közigazgatási beosztás megszervezésével, a közigazgatási kerületek számának és határainak meghatározásával közelebb hozta az igazgatási szerveket a termeléshez és gazdaságilag teljes értékű, erős közigazgatási egységeket hozott létre. Sztálin elvtárs a SzK(b)P XVI. kongresszusán, a Központi Bizottság politikai beszámolójában hangsúlyozta az ország közigazgatási beosztásának jelentőségét. „Az új közigazgatási beosztásnak az a célja, hogy a párt- és szovjetapparátust, a gazdasági és szövetkezeti apparátust közelebb hozzuk a kerülethez és a faluhoz, s így a mezőgazdaság fellendítésének égető kérdéseit idejében megoldhassuk A kolhozépítés súlypontja most a kerületi szervezeteken van. Ide futnak össze a kolhozépítés és minden más falusi gazdasági munka szálai, a Szovjetek, a hitel, a begyűjtés vonalán egyaránt."1) A SzK(b)P XVI. kongresszusa utáni évek során hatalmas átalakulás ment végbe a Szovjetunió népgazdaságában. A szovhozok, gép- és traktorállomások, valamint a kolhozok megszervezése és megerősítése létrehozta a mezőgazdaság hatalmas fellendítésének előfeltételeit. Lehetővé vált újabb gépeknek és technikai felszereléseknek, az élenjáró szovjet agronómiai tudomány összes vívmányainak az alkalmazása a mezőgazdaságban. ') I. V. Sztálin: Művei. 12. köt. Szikra, lOőí). 368—350. oki.