Bővebb ismertető
I. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL ÁLTALÁBAN
1. A JÖVEDELEM
A jövedelmet a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett vagyoni értékből (bevételből) kiindulva lehet meghatározni. Az Szja törvény értelmében a jövedelem három típusa különböztethető meg.
E szerint a bevétel:
- egésze (például munkabér, vagy a kifizető által a magánszemélynek nyújtott albérleti, lakásbérleti, szállásdíj);
- a törvényben elismert költségekkel csökkentett része (például az egyéni vállalkozói bevételnek a tevékenység folytatása érdekében felmerült, igazolt, elszámolható költségekkel csökkentett része);
- a törvényben meghatározott hányada (például az önálló tevékenység esetén 90 százalék, a mezőgazdasági kistermelő állattenyésztésből származó bevételének 10 százaléka) a jövedelem.
Bevétel alatt a magánszemély által az adóévben megszerzett készpénzt és a bármilyen formában megszerzett vagyoni értéket is - ingó-, ingatlan vagyontárgy, értékpapír, szolgáltatás, vagyoni értékű jog - érteni kell. Nem minden bevétel adóköteles, több mint százfélét a törvény mentesít az adófizetési kötelezettség alól.
2. A FŐBB JÖVEDELEMFORRÁS TÍPUSOK
Az 1992. január l-jétől hatályba lépett, az 1992. évi IX., az 1992. évi XX., az 1992. évi XLIV., az 1992. évi LV. és az 1992. évi LXXV. törvényekkel módosított 1991. évi XC. törvény megkülönbözteti:
- a nem önálló tevékenységből,
- az önálló tevékenységből,
- az ingó-, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmeket, továbbá
- a takarékbetét, értékpapír jövedelmét,
- az egyéb - más - jövedelmeket és
- a költségtérítéseket.
2.1. A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
E jövedelemcsoportba tartozik a munkaviszonyból, a társas vállalkozás tagsági jogviszonyából, valamint az országgyűlési képviselő tiszteletdíjából származó jövedelem.