Gróf Széchenyi István válogatott munkái I. [antikvár]

A magyar irodalom egész történetének legszembetűnőbb, legjellemzőbb vonása: benső kapcsolata, szakadatlan kölcsönhatása a nemzet politikai életével. A magyar nemzeti léleknek ez a, közdolgokra irányuló politikai jelleme, melyet már az Árpád házabeli királyok korában kiemel egy német krónikás, megnyilatkozik, állandóan és bélyegzőleg jelentkezik e lélek egész irodalmi történetében. Egyetlen más irodalomban sem találkozunk oly sűrűn és oly igazán irodalmi műveknek azzal a jellemzésével, hogy jelentőségük nemcsak irodalmi, hanem politikai is, hogy nemcsak irodalmi művek, hanem politikai tettek. A magyar éposz Zrínyitől kezdve, a magyardráma Bessenyeitől, a magyar regény Dugonicstól: nemcsak kiséri és visszhangozza, hanem egyenesen befolyásolja, munkálja a politikai történetet. Irodalmi életünknek ez a jelleme tetőzni látszik Széchenyi István munkáiban: irodalmunk egész történetén át ebben a tekintetben, e történetnek éppen uralkodó vonását tekintve, semmi sincs jellemzőbb nálok. Ha szorosabb értelemben vett irodalmi értékök nem lenne is páratlan eszme-gazdagságuk, az érzés és képzeletnek megragadóan eleven ereje s a hangnak hasonlíthatatlan eredetisége által oly rendkívüli; már az említett mozzanatnál fogva is kiváló hely illetné meg a Remekirók művei sorában.