Gyakorlati törvényszéki elmekórtan magánjogi és bűnvádi ügyekre vonatkozólag [antikvár]

Előszó. Ezen könyv a gyakorlati élet követelményeit tartja szem előtt. Úgy az általános, mint a részletes rész gyakorlati szempontból tárgyalja az elme és a lélek betegségének tüneteit, úgyszintén a különböző kórformákat mindig arra való tekintettel, ami a bírósági elmeorvos szakértői kérdéseknél előfordul. Egy emberöltő gyakorlati törvényszéki orvosi tapasztalata, hosszabb elmegyógyintézeti gyakorlat, az újabb és legújabb elmekórtani irodalom tüzetes áttanulmányozása adta meg a jogcímet arra, hogy e könyvet sajtó alá bocsássam. Igyekeztem világos, szabatos stílusban jogászok részére is érthető módon írni, nem pedig terjengős kör és közbevetett mondatokban talányos és homályos jelleget kölcsönözni egy gyakorlati tudománynak ; olyan stílusban fogalmaztam a gyakorlati törvényszéki elmekórtan tankönyvét, mint amilyen stílusban óhajtandó volna az elmeszakértői vélemények megszerkesztése. Könyvem, dacára hogy tudományos szakmunka, nem száraz és nem unalmas, mert a mi tudományos, amellett érdekes is lehet, nem kell feltétlen száraznak és unalmasnak lennie. Azért voltam különös tekintettel a jogászokra is, mert nagyon sok hamis, elavult fogalom van begyökerezve még most is a jogászok között az elmekórtani nomenklatúráról és az elmekórformákról. Ismereteiket sokan közülök 30—50 év előtti könyvekből merítik és mindig „üldözési mániáról", „monomániáról" és „luci-dum intervallumról" beszélnek. Még a bíróság is belemegy az ügyvéd indítványára olyan i