Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról [antikvár]

Amire évek óta vártunk, végre bizonyossá vált. Magyarország - kilenc további ország társaságában - 2004. május 1-én teljes jogú tagként csatlakozott a bővülő európai integrációhoz. Már a csatlakozási tárgyalások 2002. decemberi lezárása, de különösen a csatlakozási dokumentumok 2003. áprilisi aláírása óta alapvető érdekünk és törekvésünk, hogy Magyarország, és ezen belül a magyar gazdaság, az Európai Unió sikeres, versenyképes és megbecsült tagja legyen. Nem kétséges, hogy az első - a hosszú távú és társadalmilag is érzékelt, osztott siker szempontjából kritikus - évek tagságának értékelése nagymértékben az üzleti-vállalkozói szféra tevékenységének függvénye. Ezen belül azonban több szempontból is meghatározó szerepet játszanak a kisvállalkozások. Egyrészt a legszélesebb skálán e szervezetek fogják fel és közvetítik az integrációs hatásokat, másrészt, mivel Magyarország teljes földrajzi területén megtalálhatók (ellentétben a nemzetközi vagy akár a magyar nagyvállalatokkal, amelyek - egyelőre - csak bizonyos földrajzi térségekre koncentrálódnak), nem elhanyagolható a regionális kisugárzásuk. Ha sikerként élik meg az integrációt, úgy hozzájárulnak az adott régió fejlődéséhez. Végül harmadszor, de nem utolsósorban a kisvállalkozások erőteljes és mély hatást gyakorolnak mind a vállalkozók, mind az alkalmazottak és a munkatársak közvetlen környezetére, sőt az üzleti partnerekkel kialakított kapcsolati hálón keresztül ennél jóval szélesebb körre is. Ez a hatás azonban már messze túlterjed a gazdasági tevékenységen, és a sikeres integráció talán legalapvetőbb feltételét teremti meg - erősíti a társadalom integrációs képességét és hajlandóságát.