Gyűjtemény a Büntető Anyagi Jog hatályos szabályainak [antikvár]

ELŐSZÓ A korábban kiadott büntető anyagi jogi gyűjtemény második - átdolgozott - kiadásának megjelenése óta majd' öt év telt el. Ebben az időszakban is jentős számú -a büntetőjogot érintő - új jogszabály, jogegységi határozat stb. jelent meg, illetve módosult. Indokolttá vált tehát jelen gyűjtemény harmadik, aktualizált változatának megjelentetése. A gyűjtemény terjedelmi korlátaira tekintettel a hatályos Btk.t - hallgatóink által már ismert formában - a kiadó külön kötetben jelenteti meg. Emellett, néhány kiemelkedően figyelemreméltó büntető jogszabályon, illetve a büntetőjogot is érintő jogszabályon túl, jelentős részét képezi a gyűjteménynek a jogegységi határozatokat ismertető rész. Az 1997. évi LIX. törvény 9. §-a 1997. október 1-jei hatálybalépéssel az Alkotmány 47. § (2) bekezdésben megállapítja, hogy: „A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek." 1998-óta - néhány évtizedes szünetelést követően - rendszeresen jelennek meg a büntető jogegységi határozatok. Számuk növekedésével egyre szélesebb körben fejtik ki hatásukat a joggyakorlatra. E határozatok tartalmának lényeges részeit hallgatóinknak meg kell ismerni, ebben jelen kiadvány is segítséget nyújt. A Legfelsőbb Bíróság korábban - a büntető jogegységi határozatokat megelőzően - kibocsátott értelmező aktusai (irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai stb.), mint quasi „elhaló" irányítási intézmények mindaddig részét képezik az ítélkezési gyakorlatnak, ameddig büntető jogegységi határozat velük ellentétes iránymutatást nem ad. Ennek megfelelően az irányelvek, elvi döntések stb. közül itt már csak az ítélkezési gyakorlat szempontjából relevanciával bírókat ismertetjük. A Legfelsőbb Bíróság egyes Büntető Elvi Döntései kapcsán, valamint a Büntető Kollégium állásfoglalásainak köréből történt válogatáskor szem előtt tartottuk a Büntető Kollégium 2001. szeptember 10-én tartott ülésén nyilvánított véleményét, melyben kinyilvánították, melyek a - szükség szerint korszerűsített szövegezéssel - továbbra is irányadónak tekinthető elvi döntések, illetve állásfoglalások. A gyűjtemény mint tansegédlet, a büntetőjogi ismeretek elsajátítását csupán megkönnyítheti. Nem arról van tehát szó, hogy hallgatóinknak csak e tansegédletben szereplő anyagot kell ismerniük. Bízunk abban, hogy a gyűjteményt közreadva nem csak azok számára nyújtunk segítséget, akik a büntető anyagi jog kérdéseivel elmélyültebben kívánnak megismerkedni, hanem a gyakorló büntetőjogászoknak is. Budapest; 2004. február hónap A SZERKESZTŐ