Bővebb ismertető
BEVEZETES
A horvát történelem éppúgy a magyar történetírás része, mint ahogy a magyar történelem is része a horvátnalc. K „Horvát alkotmány- és jogtörténet 1848-ig" című jegyzetben beszámoltam a horvátok történetétéről a szabadságharcig. Ebben a jegyzetberi az 1848 utáni korszakot tárgyalom, beleértve az 1848. évi eseményeket, valamint a magyar-horvát jogtörténet egyilc legvitatottabb kérdését, az 1868:XXX., illetve az 1868:1. tc. értékelését.
n. József halála előtt a magyarok és a horvátok között nem volt jelentősebb vita, holott addig már majdnem hét évszázadig közös államot alkottalc. A Habsburg-házi urallcodó halálával - az aUcotmányos élet visszaállításával - ma-gyar-horvát közjogi (alkotmányjogi) vitára került sor. A viták a pozsonyi országgyűlésen bontakoztak lei és jellemezték az 1790-1848 közötti időszakot. Ezekről - az országgyíilési nyomtatványok alapján - beszámoltam a jegyzet első részében. Az 1848. évi eseményelcről szót ejtek ebben a jegyzetben is.
Ezen munka legnagyobb részében - a magyar és a horvát országgyűlések nyomtatványait, valamint a két ország sajtóját figyelembe véve - bemutattam a két ország„regnicolaris deputatiéi'^-nak a tárgyalásait, és a kiegyezési törvénycüdc létrehozásánalc előzményeit, valamint armalc megszületését. Jelentős forrásokat jelentettek a bizottságok tagjainak emlékezései, a levéltári anyagok, levelek stb. A jegyzet részletesen tárgyalja a törvénycildc szövegét, a horvát és a magyar változatát az ellenzéknek a kiegyezéshez tett javaslatait.
Szót ejtettem az 1868:XXX., illetve 1868:1. tc. utóéletéről, a törvénycüdc végrehajtásáról Horvátországban és az 1873-ban történt módosításáról. Tulajdoniképpen „új tényeket" tárok fel, hiszen a nézeteim igen eltérnek a korábbi horvát történészek Idegyezési törvénycildcre vonaticozó álláspontjaitól. Ugyanalc-kor a véleményem nem mindig egyezik meg a magyar szerzők álláspontjaival sem.
Foglalkozom a 20. századi horvát jogtörténettel is, a Monarchia széthullásával, a délszláv áUam keletlcezésével és széthullásával, valamint a fuggetien horvát állam 1992-ben történt nemzeticözi elismerésével.