Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 5. [antikvár]

Bevezető Tisztelt Olvasó! 1992 őszén jelent meg a Soros Alapítvány támogatásával az Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez címmel sorozatunk első kötete. Majd esztendőnként újabbak követték, ez a vaskos kiadvány pedig már az ötödik, s egyben utolsó. Összesen 524, általunk fontosnak vélt forrás, közel ötezer oldalon s több mint ezer életút jelzi, hogy válogatásaink igyekeztek minél több tényt, sorsot és összefüggést felvillantani a régebbi és közelebbi múlt jogalkalmazásának történéseiből. A sorozat szerkesztőbizottságának eltökélt szándéka volt, hogy közreműködjön a magyar jogásztársadalom és a legszélesebben értelmezett közvélemény jogi ismereteinek bővítésében, hozzájáruljon a jogtudó értelmiség arculatának alakításához, a nemzeti múlt mélyebb megismertetéséhez, a politika szolgálólányának szerepkörébe kényszerített jogalkalmazás rendellenességeinek bemutatásához. Célunk nem lehetett egy-egy jelentősebb vagy érdekesebb ügy, esetleg „holdudvara" maradéktalan, teljes körű bemutatása. Hisz vannak perek, amiknek iratcsomói meghaladják a százat is, s oldalak ezreit tartalmazzák. Ugyanakkor köteteink nem is szűkülhettek le kizárólag a peres eljárások legkülönbözőbb fázisaiban történtek érzékeltetésére, hisz az igazságszolgáltatás legkülönfélébb őrhelyein keletkezett összeállítások, utasítások, rendeletek, kimutatások, jegyzőkönyvek nélkül maguk a peres eljárások is nehezen vagy alig értelmezhetők. Természetesen kiemelt helyet követelt magának sorozatunkban a XX. század, benne a „magyar Golgota". Kötetünk végén az „ügykörmutató" címszavai egyértelműsítik, hogy e században az igazságszolgáltatás büntető vonulata és az uralmi rendszerek változásai közötti kapcsolatrendszer - az emberi szabadságjogok durva megsértésével kiegészülve és a határozatok tragikus következményeit okozva - a legkülönbözőbb célok szolgálatába állítódott. A legszélsőségesebb diktatúrák vélt és megvalósítani kívánt terveik „realizálásakor" évszázados, sőt évezredes jogelveket rúgtak fel, nemzetellenes joggyakorlatot teremtve. Bizonyítják mindezt a halálos ítéletekről készült statisztikák. Ugyanakkor ebben a kötetben - miként a korábbiakban kiadottak esetében - arra is törekedtünk, hogy a nehezebb kutatási feltételek miatt új, az eddigiekben kevéssé ismert forrásokat is bemutassunk. Ez alkalommal a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége irattárában őrzött iratok teremtettek erre lehetőséget. Köszönet illeti dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész urat és munkatársait, akik egyrészt biztosították a kutatási feltételeket, másrészt olyan dokumentáció 15