Iskolaszolga 2002. szeptember-2003. június [antikvár]

VÁLTOZÁSOK A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN Az Országgyűlés a rendkívüli júliusi időszakában néhány igen lényeges kérdésben megváltoztatta a közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezéseit. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2002. évi XXI. törvény jelentősen érintette az iskolák pedagógiai tevékenységét meghatározó tartalmi szabályozás kérdéseit. Az ágazati irányításban jelentenek fontos módosulásokat azok a rendelkezések, amelyek az Országos Köznevelési Tanács jogállását változtatták meg. E rendelkezések az oktatáspolitika korábbitól eltérő elvárásait, elképzeléseit mutatják meg. Ezek mellett az elvi jelentőségű módosítások mellett számos olyan változtatásra is sor került, amelyek a közoktatás gyakorlati működésének tapasztalataiból levont következtetéseket vezették át a törvény hatályos szövegén, megkönnyítve ezzel a szeptemberi tanévkezdést. A tartalmi szabályozást érintő változások Az elmúlt tíz évben az egymást váltó konnányok oktatáspolitikai felfogásában a legnagyobb eltérés abban fogalmazódott meg, hogy milyen eszközökkel kívánták befolyásolni, meghatározni az iskolai nevelő és oktató munka megszen/ezését. Az 1993-ban hatályba lépő közoktatásról szóló tön/ény a tartalmi szabályozás kérdéseiben lényeges változtatást nem tudott elérni arra tekintettel, hogy a tőn/ényben megfogalmazott dokumentumok nem készültek el. A tön/ény eredeti rendelkezései szerint kerettanten/ek kerültek volna kiadásra, amelyek alapján az iskoláknak is el kellett volna készíteni helyi tanten/eiket. Az 1996. évben elfogadott változtatások egyik leglényegesebb pontja az volt, hogy a törvény előírásai közül „kikerült" a kerettanterv. Az iskoláknak a Kormány által kiadott Nemzeti alaptanterv rendelkezéseire építve kellett elkészíteniük és bevezetniük pedagógiai programjukat és ennek részeként helyi tanten/üket. 1999-ben ismét lényeges fordulat következtet be a közoktatásról szóló tőrvény előírásainak változása miatt. A közoktatásról szóló tön/énybe „visszakerült" a kerettanterv, amely a Nemzeti alaptantervre épülve kötelezően meghatározta az iskolai pedagógiai munka követelményeit. A kerettantervtől csak a miniszter által kiadott engedély alapján lehetett eltérni. Ezek az egymást követő változások azzal a következménnyel jártak, hogy mind a mai napig az iskolai oktatás különböző évfolyamain eltérő követelmények szerint kell megszervezni az oktató munkát. 1998. szeptember 1-jén a közoktatásról szóló tön/ény rendelkezései alapján az iskoláknak az elsö és a hetedik évfolyamon be kellett vezetniük a Nemzeti alaptantervre épülő helyi tantervüket. Az 1999-ben elfogadott változások újrakezdték a követelményrendszer kicserélését, miután előírták, hogy a kerettanterv alapján átdolgozott helyi tanten/eket 2001. szeptember 1-jétöl kezdődően az elsö, az ötödik és a kilencedik évfolyamon be kell vezetniük