Iskolaszolga 2011. szeptember-2012. június [antikvár]

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE ÉS A KÖZOKTATÁS Bevezető gondolatok Az alaptörvény fogalma, helve és jelentősége A társadalom működését meghatározó jogszabályok egységes, összehangolt rendszere biztosíthatja az ország zavartalan működését, a közigazgatás, a közszolgáltatások törvényes megszervezését. A jogrendszer egységességének alapja az a jogszabály, amely kiemelkedik az összes többi jogszabály közül, amelyhez kell igazítani minden más jogszabályt. Ez az úgynevezett Alaptörvény, amelynek elnevezése ez idáig az Alkotmány volt. A jövőben, egészen pontosan 2012. január 1-jétöl az ország jogforrásának „csúcsán" Magyarország Alaptörvénye áll. Mig tehát ez idáig az Alkotmány a tartalmánál és jelentőségénél fogva töltötte be az alaptörvény szerepét, addig a jövőben az Alaptörvény nem csak a szabályozás szerepét, jelentőségét és jellegét jelöli, hanem egyidejűleg az elnevezését is jelenti ennek a jogszabálynak. Magyarország új Alaptörvénye, mint jogszabály is eltér az eddigi gyakorlattól, mivel nem „viseli" a törvény elnevezést, és nem kapott a törvényeknek megfelelő jelölést sem. A hierarchia csúcsán lévő jogszabály így a Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) jelöléssel épül be az ország jogrendszerébe. Nem csak a jogszabályi jelölés tér el a hagyományos jogszabályszerkesztéstől, hanem az Alaptörvény felépítése is. A különböző rendelkezések jelölésére ugyanis nem a paragrafus (§) jel szolgál, hanem a nemzetközi megállapodásokban alkalmazott gyakorlat a „cikk". További sajátosság, hogy a cikkek sorrendjeinek jelölése is teljességgel új, mivel az egyes címekben más-más módon kapják meg a besorolást. Az Alaptörvény rendelkezéseinek jelölésénél alkalmazzák az ÁBC nagybetűit, majd a római számokat és végezetül az arab számokat. Az Alkotmány felcserélése az Alaptörvénnyel maga után vonja az egész jogrendszer felülvizsgálatának a szükségességét. Ez a követelmény adódik abból, hogy minden törvényt és minden alacsonyabb szintű jogszabályt hozzá kell igazítani az új Alaptörvényhez. Igaz ez a közoktatást meghatározó jogszabályokra is, hiszen a közoktatás szervezése a közoktatásba történő bekapcsolódás számtalan olyan jogosítványt érint, amelynek az eredete visszavezethető a jogrendszer hierarchiájának tetején lévő alaptörvényre. Az Alaptörvény csere szükségszerűen érinti az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit is, hiszen az újraszabályozott jogok és kötelezettségek rendszere, a társadalmi berendezkedés új szerkezete nem feltétlenül értelmezhető a korábbi Alkotmányra épülő magyarázatokkal. Igaz ez a megállapítás a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntésekre is, amelyek közül a jövőben nem lesznek irányadóak azok, amelyek nincsenek összhangban az új Alaptön/énnyel. Értelemszerűen a közoktatás rendszerét meghatározó jogszabályok is változni fognak, feltehetően felváltva a korábbi jogaikat. A teljes joganyagot újra írják.