Iskolaszolga 2012. szeptember-2013. június [antikvár]

A SZAKKÉPZÉS A KÖZNEVELES RENDSZERÉBEN Az Országgyűlés 2011 végén fogadta el a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII, törvényt (a továbbiakban: Úszt.), amely nemcsak tartalmában és terjedelmében, de szerkezetében és a szabályozott szakképzési kérdések tekintetében is számos változást hozott. Az Úszt. a szakképzést továbbra is a köznevelés rendszerében helyezi el, az iskolai rendszerű szakképzést megvalósító intézmények - mint köznevelési intézmények - alapvető feladatai a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznév, tv.) kerülnek meghatározásra, miközben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény egyes - szakképzésre vonatkozó - korábbi szabályai kifutó rendszerben még alkalmazandók, vagy eleve csak később kerülnek hatályon kivűI helyezésre. Az iskolai rendszerű szakképzés továbbra is a köznevelés részét képezi, és ilyen értelemben az Úszt. a szakképzés speciális jogi szabályozását adja a köznevelés általános szabályozásához képest. A szakképzés és a köznevelés viszonyrendszerének szabályozása számos olyan kérdést vet fel, mint pl. a szakképzés állandó és változó helye a köznevelés rendszerében, a szakképzés intézményei és a térségi integrált szakképző központok, a szakképzés intézményei fenntartóinak új szerepe, ezen belül az önkormányzatok új feladatköre. Fontos kapcsolódási pont az általános iskola és a szakképzés, amely hosszú idö óta ez egyik legneuralgikusabb pontja a viszonyrendszernek. Jelen tanulmányban ezek a kérdések kerülnek bemutatásra, valamint a szakképzés intézményeinek feladatai és működése, az új fogalomként megjelenő szakképzési kerettantervek, a szakképzésbe történő belépés feltételei és annak változása, valamint a tanulószerződés szerepe, kiterjesztésének, megkötésének szabályai, a tanuló kártérítési felelőssége. Ismertetésre kerülnek a szakképzésben részt vevő tanulók esetében alkalmazandó ingyenesség előírásai, a szakiskola utáni megszerezhető érettségire, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó rendelkezések is. 1. A SZAKKÉPZÉS ÉS A KÖZOKTATÁS VISZONYRENDSZERE Az állam által elismert szakképesítésre felkészítő szakképzésnek két fő ága van, az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, más néven felnőttképzés. A kép akkor teljes, ha hozzátesszük, az iskolai rendszerű szakképzésben, a speciális szakiskolák és a készségfejlesztő speciális szakiskolák szervezésében olyan, munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása, valamint a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítása folyik, amely nem állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányul. A felnőttképzésben sem csak szakmai képzés folyhat, hanem általános vagy nyelvi képzés is, továbbá a szakmai képzések közül sem mindegyiknek célja az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzése. A szakképzés iskolai rendszerű ága a közoktatás intézményeiben valósul meg. Ugyanakkor a közoktatási intézmények részt vehetnek a felnőttképzési feladatok megvalósításában is, hiszen szabad kapacitásaik terhére indíthatnak olyan képzéseket, amelyek esetében a szakmára történő felkészítés személyi és tárgyi feltételei az iskolai rendszerű képzésben egyébként is adottak. A szakkép-