Jelentés a felsőoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzéséről [antikvár]

JELENTES a felsőoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzéséről BEVEZETES Az egyetemek és főiskolák szerepe, hatása meghatározó az ország jelenlegi és jövőbeni gazdasági, kulturális életében. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) stratégiájában az 1990-es évek közepétől kiemelt ellenőrzési célnak tekinti a felsőoktatás, mint nagy ellátórendszer teljesítményének értékelését. A magyar egyetemi felsőoktatás helyzetét 1994-ben - az Angol Számvevőszékkel (NAO) párhuzamos ellenőrzés keretében - értékeltük, s ezzel együtt eddig nyolc jelentésben foglalkoztunk a felsőoktatás működésével és fogalmaztunk meg javaslatokat az ellenőrzések tapasztalatai nyomán. Jelenlegi ellenőrzésünk aktualitását - a 2005. évi új felsőoktatási törvény hatásainak áttekintése mellett - az adja, hogy társadalmi-gazdasági szinten ismét napirenden van az ellátó rendszerek felülvizsgálata. Az európai felsőoktatás egységesítésére irányuló Bolognai Nyilatkozatot 1999-ben a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma (OM) 29 másik országgal egyetértésben fogadta el, amelyet a később csatlakozottakkal együtt összesen 46 ország írt aló. A Bolognai Nyilatkozat aláírói arra vállalkoztak, hogy a versenyképességük biztosítása érdekében 2010-re egységes Európai Felsőoktatási Térséget (EFT) hoznak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik fel-sőoktatási-képzési rendszereiket. Magyarországon a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény tizenkét éves időtartamú alkalmazását követően az Országgyűlés (OGY) 2005. november 29-én elfogadta - az Alkotmánybíróság 41/2005. (X. 27.) határozatának figyelembe vételével módosított - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt (Ftv.). Az új törvény megalkotását az európai uniós felsőoktatási kötelezettségeink és vállalásaink nyomán szükségessé vált változások, ezzel összefüggésben a felsőoktatás működésének egységes, átfogó szabályozása indokolta. Hazánkban az új képzési rendszer bevezetését 2004-ben a felsőoktatás átfogó fejlesztési programját tartalmazó Magyar Universltas Program (MUP) fogalmazta meg. Az Ftv. célja a felsőoktatás hazai feszültségeinek oldásához és felsőoktatásunk európai közösségi vállalásainak teljesítéséhez szükséges jogi környezet megteremtése volt. Alapvető céljai között a minőségi képzésen keresztül megjelent a gazdasági versenyképesség javulásához való hozzájárulás, az oktatás-képzés és a gazdaság együttműködése hatékonyságának javítása, az intézményi önálló gazdálkodás korábbinál szélesebb lehetőségének biztosítása. Az EFT-hez történő csatlakozás keretében meg kell teremteni az oklevelek, a végzettségek összehasonlíthatóságát, a képzési rendszerben az egymással illeszke-