Jogász szövetségi értekezések 1986/3. [antikvár]

ELŐSZÓ A minisztertanács az 1986-1990 közötti időszak jogalkotási feladatairól szóló határozatában a gazdasági és társadalmi viszonyok változása miatt, nemkülönben a jogrendszer egységének biztosítása végett — számos más jogszabály korszerűsítésével egyidejűleg — állást foglalt a szövetkezeti jogszabályok újraalkotásáról. E rekodifikáció 1988-90 között esedékes. A szövetkezeti jogászok őszinte örömmel fogadták a kormánynak eme döntését. Ennek több oka van. A szövetkezeti mozgalomban és az egész gazdasági életben 1967 óta eltelt 20 esztendő alatt olyan mélyreható változások voltak, amelyek következtében a szövetkezet gazdasági, vezetési struktúrája lényegében átalakult. Közismert, hogy míg egyfelől kibontakozott és felerősödött egy bizonyos fajta koncentrációs folyamat, amelynek nyomán egyesülési hullám söpört végig a szövetkezeti mozgalom minden ágán, másik oldalon szinte fialási folyamatként a kisgazdasági egységek százai alakultak, és előtérbe került a szövetkezeti termelési egységek gazdasági és szervezeti önállósága. Ebben a periódusban a szövetkezetekben felgyorsult a nemzedékváltás is, amely együtt járt a vezetők szakmai képzettségének növekedésével és egyidejűleg a szakvezetés fölényének kialakulásával. A szövetkezeti viszonyok alakulására kétségtelenül hatást gyakorolt a fejlett termelési módszerek általánossá válása is. Bizonyos fajta átalakulás ment végbe az állam és a szövetkezetek viszonyában is. A korábbi közvetlen irányítást (ha az még a szakmai felügyelet burkában is érvényesült) felváltotta a gazdasági szabályozók uralma. A jellegében indirekt gazdasági szabályozók az idők folyamán önálló életet kezdtek élni, fejlődésük direkt irányúvá vált, s ma már annyira érintik a szövetkezetek gazdasági, illetve vállalati önállóságát, hogy nem járunk messze annak kimondásától, hogy a gazdálkodás szabályozása tekintetében a szövetkezeti törvény, illetve a szövetkezeti törvények tartalma kiürült. Tehát amikor új szövetkezeti törvény elkészítésére gondolunk, kettős irányú feladattal kell megbirkózni. Egyrészt a kodifikátomak elemezni kell a szövetkezeti mozgalomban érvényesülő gazdasági -társadalmi tendenciákat, másrészt nagyon őszintén fel kell tárni azokat a tényezőket, amelyek különösképpen a 70-es évek közepétől megtörték a szövetkezeti gondolat fejlődését és amelyek még ma is akadályai a szövetkezeti tartalékok további kibontakozásának. A társadalmi háttér, a szövetkezeti gondolat potenciális megújulási folyamata tehát új törvényt igényel. 2. A jogalkotás demokratizmusának továbbfejlesztése érdekében az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Jogász Szövetség 1986-ban megállapodást kötött egymással. A megállapodásnak egyben további célja a kodifikáció tudományos, elméleti előkészítésének eredményesebbé tétele, illetve a jogalkalmazók körében a jogalkotás elméleti és gyakorlati kérdések iránt megnyilvánuló érdeklődés előmozdítása és kielégítése.