Jogász szövetségi értekezések 1987/1. [antikvár]

DR. NAGY LÁSZLÓ MEGNYITÓ Közismert, hogy a Magyar Jogász Szövetség és az Igazságügyi Minisztérium megállapodást kötött egymással fontosabb jogszabályok szakmai, társadalmi vitájának előmozdítására. Ebben a formában jelentős állomáshoz érkeztünk el. Erre az állomásra időben érkeztünk, hiszen a kormány távlati jogalkotási programjában egyenlőre csak az a kitétel szerepel, hogy 1988—90 között korszerűsíteni kell a szövetkezeti jogszabályokat. Nem történt döntés a tekintetben, hogy milyen mélységben és milyen szinten, abban sem, hogy milyen kérdéseket kodifikáljunk? A jogász számára tehát szabad az út. Szabad az út abban az értelemben, hogy felmérje a szabályozásra érett kérdések egész láncolatát, és hogy javaslatot tegyen a társadalmi fejlődéssel összhangban lévő, a gazdasági fejlődést hatékonyan elősegítő legoptimálisabb megoldásokra. Ennek a — ha szabad úgy neveznem, — prekoncepcionális vitának ma a második lépcsőfokára lépünk. Az elmúlt hónapokban az MJSZ Szövetkezeti Jogász Tagozata mintegy ezer szövetkezeti jogász bevonásával hat tájértekezleten mérte föl a kodifikációra érett szövetkezeti jogi kérdéseket. Ennek összesítését tartalmazza az egyik vitaanyag. Egyidejűleg az IM felkérte kitűnő kollégánkat dr. Molnár Imrét, készítsen tanulmányt a szövetkezeti jogi kodifikáció előkérdéseiről. Ezt a tanulmányt tartalmazza a második vitaanyagunk. Ebből a szempontból tehát igen szerencsés helyzetben vagyunk, mert birtokunkban van a gyakorlat igényeit összesítő előreijesztés, másrészt a kérdések megoldását célzó elméleti igényű megközelítés. Helyzetünket megkönnyíti továbbá az, hogy napjainkban folytak, illetve folynak a szövetkezetek országos tanácsainak kongresszusai, amelyek a feltáró munkában jelentősen hozzájárulhatnak az optimális jogalkotáshoz. E mai ülésünkre a szövetkezeti jog kiváló képviselőit hívtuk meg és örülünk, mert ez a szövetkezeti mozgalom iránti elkötelezettség újabb bizonyítéka, hogy meghívott kollégáink e vitaülésre eljöttek. Gondolom mindannyiunknak van mondanivalója. Kérem, nézetüket fejtsék ki de anélkül, hogy befolyásolnánk a vita jövőbeni menetét, arra kérem a Tisztelt Kollégákat, hogy az alábbi három kérdésben próbáljanak véleményt formálni, illetve e három alapvető kérdésre választ adni. 1. Az első kérdéscsoport lényege abban foglalható össze, hogy mely időpontra célszerű elkészíteni az új jogszabályt és milyen mélységben kell a kérdések szabályozásához nyúlni? Tulajdonképpen kettős alternatíva előtt állunk: ez egy korai módosítás és egy későbbi teljesen átfogó új szabályozás.