Jogi alapismeretek [antikvár]

I. Jogi alapok L JOG- ÉS ÁLLAMELMÉLETI ALAPOK (Vámagy Péter) A JOG Nagyon nehéz definiálni a jog fogalmát, mint minden más társadalomhoz kötődő jelenséget is. Nem csoda, hiszen rengeteg meghatározást ismerhetnénk meg, ha különböző jogtudósok műveiből merítenénk. Ha a jog fogalmát röviden akarjuk meghatározni, akkor azt mondhatjuk, hogy egy társadalmi norma, azaz magatartásszabály, amely a társadalom tagjainak az együttélését szabályozza, és elsősorban az különbözteti meg a többi társadalmi normától, hogy állami úton kikényszeríthető. Természetesen a jogon kívül más társadalmi normák is szabályozzák együttélésünket, mint pl. az erkölcs vagy a szokások, de számos közös vonásuk mellett a jognak jól behatárolható sajátos ismérvei varmak. A normarendszerek koronként és régiónként eltérőek. A JOGFORRÁS Jogforrás mindaz a hely, ahonnan a jog ered, származik, illetve ahol és amilyen formában megjelenik. Meg kell különböztetnünk belső, illetve külső jogforrást. Belső jogforrás alatt azokat a szerveket (személyeket) értjük, amelyek jogalkotásra felhatalmazást nyertek. Külső jogforrásnak pedig a meghatározott módon és formában kibocsátott jogszabályokat tekintjük, amelyek a jog anyagát tartalmazzák és amelyekből ismereteink származnak. A jogalkotó szervek (személyek) és a jogszabályok kapcsolata, valamint egymáshoz való viszonyuk jelenti a jogforrás rendszerét, amelynek alapvető meghatározója az ún. jogforrási hierarchia (Id. 1. sz. ábra). A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: • az Országgyűlés törvényt, • a Kormány rendeletet.