Jogi alapismeretek I. [antikvár]

I. FEJEZET 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALAPRENDELKEZÉSEI 1.1. Az Alkotmány fogalma Az alkotmány alaptörvény, amely egy adott államban az államhatalom gyakorlásának legfontosabb szabályait, az állam és a társadalom kapcsolatának alapjait rendszerezett formában foglalja össze. Az alkotmány a jogrendszerben a közönséges törvények fölött helyezkedik el. Primus inter páres - első az egyenlők között. Az alkotmány azoknak a szabályoknak a rendszerezett együttese, amelyek egyrészről a közhatalmat gyakorló szervezetek - országgyűlés, kormány, önkormányzatok bíróságok, ügyészségek stb. - létrejöttét, működését, egymáshoz való viszonyát, hatáskörét, másrészről a közhatalmi szervezetek és a polgár egymáshoz való viszonyának alapjait meghatározzák. Az alkotmányba tartozó normák közhatalmi szervezetekre és az állampolgárokra egyaránt kötelezőek. Minden jogalkotó az alkotmányra vezeti vissza jogalkotó hatáskörét, minden jogszabály az alkotmányból meríti érvényességét. Minden államban voltak és vannak olyan szervezetek, hatalmi tényezők, amelyek jogszabályt bocsátanak ki, illetve bíróságok, amelyek bűncselekmények megítéléséről, vagy polgárok egymás közötti vitás ügyeiben döntöttek. Ebben az értelemben beszél például Arisztotelész az alkotmányról, vagy az alkotmányos állaról. A modern alkotmányok kialakulása a polgári átalakulás időszakában ment végbe. Az alapvető közjogi szabályok egységes kódexbe foglalására már az angol polgári átalakulás időszakában kísérletet tettek. Megvalósítani az USA-ban 1787-ben, Franciaországban 1791-ben sikerült. Egyetlen törvényben egyesítették az állami berendezkedésről, a közhatalmi szervek létrejöttéről, működéséről, az alapvető emberi jogokról szóló szabályokat. Az íratlan alkotmány különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összessége, amely szintén az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozza. Az írott alkotmányt vagy az alkotmányozó nemzetgyűlés, vagy a legfelső képviseleti szerv fogadja el, esetleg népszavazás erősíti meg. Elfogadásának és megváltoztatásának szabályai is sajátosak, eltérnek a rendes törvények elfogadá- 5