Jogi és gazdasági ismeretek 6. [antikvár]

ELSŐ RÉSZ: JOGI ISMERETEK (Dr. Bosch Márta) 1. fejezet: A jogalkotásiól 1. A jogszabályok fajtái „A jog a magyar nyelvben a - jó - szóra vezet vissza. Népünk észjárása szerint - jogos - az a cselekmény, magatartás, állapot, amely etikai érzésünk szerint -jól - van, azaz amit helyeselünk, nem jogos, amit etikai érzésünk nem helyesel." A Révai Nagy Lexikonából idézett meghatározás jól mutatja, hogy a jog, a jogrend, az írott jog: történeti fejlődés eredménye, eredete az erkölcs, a szokás. A jogszabály az állam által kötelezővé tett, írásba foglalt vagy a jogalkalmazó szervek gyakorlatában kifejeződő magatartási szabályok összessége, követésüket az állam a rendelkezésre álló kényszereszközökkel biztosítja. A jogalkotás a jogalkalmazás legfontosabb tényezői: a jogszabályok érvényessége, hatályossága és hierarchiája. Az érvényesség feltétele, hogy - a jogszabály a kibocsátásra jogosult (hatáskörrel rendelkező) szervtől származzék, - a jogszabályt a kiadásnál követendő eljárási szabályok betartásával alkossák meg, - a jogszabályt az előírt módon kihirdessék. Mindhárom feltétel együttesen teszi érvényessé a jogszabályt. Törvényt (például: a közoktatásról, a szakképzésről, a költségvetésről) kizárólag az Országgyűlés alkothat. A jogszabály előkészítés során a szakminiszter köteles az egyeztető eljárást lefolytatni. A törvényt, a kormányrendeleteket, a miniszterelnök és a kormány tagjainak rendeleteit a Magyar Közlönyben ki kell hirdetrú. A hatályosság az alkalmazhatóságot, a végrehajthatóságot jelenti. Vannak olyan jogszabályok, amelyek a fenti feltételek szerint érvényesek, de még vagy már nem hatályosak. Nem hatályos például olyan jogszabály, amelyet bizonyos feltétel, külön jogszabályi rendelkezés következtében lehet csak végrehajtani. Ilyen a közoktatásban a Nemzeti alaptanterv bevezetésére vonatkozó rendelkezés. A jogszabályoknak időbeli, személyi, tárgyi és területi hatálya van.