Bővebb ismertető
Bevezetés
A nyelvi jelenségek (morfémák, szavak és egymással összekötött szócsoportok) jelentéstartalmával a nyelvtudománynak viszonylag fiatal ága, a lexikológia foglalkozik. A szavak és kifejezések az egyénnel szemben tárgyilagos létezőként, mégpedig társadalmi objektivitásként jelennek meg, általuk veszi át az egyén a társadalmasított tudást és ismeretanyagot. A szavaknak (vagy lexémáknak ) fontos, egymással összefüggő funkciójuk van, általuk utalunk az egyedire, nevezzük meg a fogalmat, az általánost, és a jelölt jelenségekhez megfelelő használati szabályokat rendelünk. A szakmai vagy tudományos fogalmak és szavak, egy szakterület különleges kifejezései, ahol a szavak jelentéstartalma az általánostól gyakran eltérő, hiszen a szakmai specializáció egyben egy különleges fogalmakkal telitett szókincs, vagy fogalomtár kialakulásához vezet, amelyek a szakmai elemek pontos, tudományos megfogalmazását, leírását szolgálják. A szókincs és az ahhoz kapcsolódó jelentéstartalmak egy dinamikus és nyitott rendszert alkotnak, amely a tevékenykedő és kommunikáló ember terméke. A fogalmaknak azok a változatai, amelyek a szakmai és szakkommunikációból erednek, alkotják a szakmai nyelvet. A szakosodás és a specializáció egy olyan szókincs kialakulásához vezet, amely a szakma szabatos tudományos fogalmainak megalkotását és az elméleti elemek és folyamatok megragadását jelenti. A szakmai vagy tudományos szavak és a fogalmak részben valódi terminusok, amelyeknek az adott szakmán vagy tudományon kívül nincs jelentéstartalma, vagy fél terminusok, amikor az adott szó vagy fogalom jelentéséből csak egy vagy több meghatározottat használ az adott szakma. Gyakori jelenség a szakmai fogalmak köznyelvhez viszonyított jelentésváltozása, vagy jelentéseltolódása is.
A jogi fogalomtár azonban nem lexikológiai szótár, és nem tekinthető jogi lexikonnak sem, mert célja nem a fogalmak tudományos meghatározása. A fogalomtár a szakembereknek készült olyan összeállítás, amelynek célja a magyar jogban használt és elsősorban jogi normákban (jogszabályokban) definiált jogi fogalmak tartalmának feltárása és jogágankénti tartalmi eltéréseinek elemzése. A szakmai tisztesség megköveteli azonban annak rögzítését, hogy egy ilyen vállalkozás eleve reménytelen. Nem csak az állandóan változó joganyag miatt, hanem az okból is, mivel a jogalkalmazás folyamatában a jogi fogalmak jelentéstartalma folyamatos értelmezésnek és pontosításnak van kitéve, és ez okból a fogalmak telítettsége egyre bővül és változik. Célszerű, ha a jogi fogalomtárat, mint egy szerző munkáját fogadjuk el, amely segédeszköz kíván lenni a szakma iránt érdeklődőknek, és ez okból nem állhatja ki a fogalmak elemzése jogtudományi követelményének ki-
A Icxéma tágabb értelmű mint a szó, a nyelvtudomány lexémának tekinti a szavak frazcologikus összetiig-géscit is, mint például a jog tcchnológiarendszerébcn az „adott helyzetben elvárható" kifejezést, vag> a „rábírni törekvést" a büntetőjogban