Jogi ismeretek alkalmazása 2. [antikvár]

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény melléklete tartalmazza a könyvvizsgálói képesítés vizsgakövetelményeinek témaköreit, ennek keretében a jogi ismeretekét is. Ennek nem kevés része követelmény a mérlegképes könyvelő és a pénzügyi tanácsadó szakképesítések esetében is. Az előzőekből kiindulva a PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság az okleveles könyvvizsgálói képesítést szerezni kívánóknak a jogi ismeretek könnyebb elsajátításához a következők szerint kíván segítséget nyújtani. Ez a most kézben tartott 860/1998. számot viselő Jogi ismeretek 2." kiadvány az okleveles könyvvizsgálói képesítés jogi ismeretei közül azokat tartalmazza, amelyek a mérlegképes könyvelő és a pénzügyi tanácsadó szakképesítéseknél nem követelmény. E képesítések ismeretanyaga a 850/1998. számot hordozó Jogi ismeretek 1." kiadványban kapott helyet. Az ebben található ismeretek viszont alaposan vélelmezhetően követelmény az okleveles könyvvizsgálói képesítésnél is. Mindezek alapján a könyvvizsgáló jelölt a jogi ismereteket a két kiadványból sajátíthatja el. Mindkét kiadvány fejezetekre tagolt. A fejezetek egy-egy jogág, vagy azonos illetve szorosan összetartozó tárgykörök ismereteit ölelik fel.Minden fejezet szerkezetileg az alábbiak szerint felépített:A)BEVEZETÉS, amely lényegszerűen megjelöli, hogy miről szól a fejezetB)TANULÁSI CÉL, amely ugyancsak lényegszerűen eligazít abban, hogy mire lesz képes, aki a fejezetben foglaltakat elsajátította.C)ISMERETEK, amely a szakmai követelményekhez igazodó mondanivalót hordozza.D)ÖSSZEFOGLALÁS, amely a C) Ismeretek rész lényegszerű sommázataE)ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK, amely megválaszolása visszaigazolja a szakmai követelmények elsajátított szintjét.F) VIZSGA TÍPUSÚ KÉRDÉSEK, amelyek közvetlenül orientálnak a vizsgán várható kérdésekre.Az előbbi A)-F) fejezetrészek tehát egyféle logikát hordoznak, egymásra épülnek. Ebből adódóan indokolt nemcsak a C) Ismeretek részére koncentrálni. A fejezetek zöme a Jogi ismeretek alkalmazásának feladatcsoportjairól, illetve tárgyköreiről inkább lényegszerű, átfogó és nem mélyen részletes ismereteket nyújt. Ennek legfőképpen az a magyarázata, hogy a szerzőknek terjedelmi korlátokra tekintettel kellett lenniük. Úgy gyakran a mondanivalójukat "karcsúsítani" kényszerültek így adott témához kapcsolódó további ismeretek legtöbbször a lábjegyzetekben megjelölt jogforrások(ok)ból, illetve jogszabály helyekből szerezhetők meg. Abban a reményben ajánljuk a kiadványt a szakképesítő vizsgára készülőknek (és esetlegesen más érdeklődőknek), hogy a benne található ismereteket céljaik érdekében kellően hasznosítani tudják.