Bővebb ismertető
Részlet a műből:
"I. RÉSZ JOGSZABÁLYTAN
I. fejezet
/
' A társas élet szabályai
Az ember élete — a társadalmi együttélést biztosító — szabályok között folyik, amelyek átszövik az élet minden területét. Hiszen még a társasjátékoknak is megvannak a maguk szabályai, mert nélkülük a játék nem szórakozás, hanem értelmetlen összevisszaság lenne.
Az emberek magatartását irányító szabályoknak több fajtáját ismerjük és különböztetjük meg aszerint, hogy azokat ki alkotta és ki vagy mi biztosítja érvényesülésüket, illetőleg megsértésüknek mik a következményei. Egyaránt az emberek magatartására vonatkoznak azok a szabályok, amelyek például a szülők és az oktatók tiszteletét, az ismerősök és főleg az idősebbek előre köszöntését, az igazmondást, az embertársaink javainak megbecsülését, a közlekedés mikéntjét írják elő számunkra. A felsorolt példákból is érezzük azonban, hogy a szabályok természete között lényeges különbség van.
A társas élet szokásai /
Mindennapi életünk számtalan helyzetében alkalmazkodunk a társas élet szokásaihoz. Teszünk valamit vagy tartózkodunk valamitől, mert ez így szokás, mindezt azért, mert nem akarunk magatartásbeli hibát elkövetni. Ilyen az idősebbek tisztelete, az emberiség haladásáért küzdő személyek megbecsülése. Hasonlók e szokásokhoz az udvarias magatartás íratlan szabályai, amelyeknek megsértése például azzal a hátrányos következménnyel jár, hogy „neveletlen" vagy „rossz modorú" jelzővel illetnek bennünket.
[ / Az erkölcs /
A társas élet szokásainál erősebbek az erkölcs szabályai. Erősebbek, mert egyrészt már tudatosan érvényesülnek életünkben, hiszen az erkölcs szabályainak helyességéről és szükségességéről meg vagyunk győződve, másrészt pedig megszegésükhöz komolyabb követ-"