Jogszociológia [antikvár]

1. A jogszociológia mint tudomány 1.1. Tudományelméleti bevezetés A jogszociológia, mint tudomány önállósága feltételezi önálló kutatási tárgy és módszer meglétét. A tudományos életben ugyanis általában akkor önálló egy tudomány, ha saját, rá jellemző tárgya és módszere van. A joggal foglalkozó tudományok áttekintése során rögtön szembeötlő, hogy elkülönülnek az egyes jogágakkal foglalkozó ágazati jogtudományok, valamint a jogbölcselet. Az egyes jogágakkal foglalkozó tudományágak alapvetően dogmatikai szempontból közelítenek a joganyaghoz, azaz fogalmak segítségével kívánják a tételes jogot rendezni, illetve magyarázni. A dogmatikai jellegű tárgyak mellett része a jogi stúdiumoknak a jogbölcselet, ami nem más, mint a jogról szóló általános tan, amely részben a jog fejlődésében szerepet játszó elméleti tanokkal foglalkozik, de taglal olyan kérdéseket is, mint például az igazságosság szerepe a jogban, illetve a jog viszonya meghatározott társadalmi jelenségekhez, mint a politika, vagy éppen a gazdaság. Úgy tűnhet, hogy ez a tudományos rendszer a jogról átfogó képet ad, amely után joggal vethető fel, hogy miben képes a jogszociológia ezek után hozzájárulni a jogról alkotott tudáshoz. Az egyik kézenfekvő válasz az lehet a fenti kérdésre, hogy a jogszociológia nem más, mint a jog területére alkalmazott empirikus szociológia. Olyan diszciplína, amely az empirikus kutatás módszereivel, statisztikai adatok elemzésével, kérdőívekkel adatokat szolgáltat a többi tudományoknak. Azonban ez a logikusnak tűnő következtetés megbicsaklik azon a tényen, hogy jogszociológiának tartott munkák, jogszociológiai tankönyvek korántsem merülnek ki ilyen empirikus adatok gyűjtésében és rendszerezésében. Az empirikus igazolhatóság természetesen jellemzője ezen munkáknak, de a jogszociológia a tapasztalati bázison elméleteket is kidolgoz, azaz létezik egy elméleti igényekkel fellépő jogszociológia. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy azon jogi kultúrkörök, ahol a jogszociológia tanítása nem képez önálló tárgyat, a jogszociológia, mint elméleti irányzat ismertetése a jogbölcseleti stúdiumok részét képezik. Összegezve a fentieket, a jogszociológia tudománya a jogról való gondolkodás egyik elméleti irányzataként is felfogható, vagyis olyan tanként, amely a többi, a jogra vonatkozó elméleti irányzat versenytársa. Ebben a körben számos a jogra vonatkozó, a jog alapjait magyarázó elmélet áll rendelkezésünkre. A teljesség igénye nélkül ezek közé tartozik a jogi pozitivizmus, a természetjog, a történeti iskola, a különböző realista irányzatok és újabban a jog gazdasági analízise. Értelemszerűen mindegyik irányzat más és