Kádár bűnös [antikvár]

Előszó CircusJuris Hungarici avagy igazságtétel magyar módraAz igazságtétel két oldala Közép-Kelet-Európában az 1989-90-es fordulat után mindenhol, így Magyarországon is felmerült az igazságtétel problémája. Az igazságtétel egyik oldala a rehabilitáció és a kompenzáció, másik oldala pedig a múltban elkövetett, de politikai okokból nem üldözött bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása.Magyarországon négy semmisségi és három kárpótlási törvény született az 1945 és 1989 közötti, törvénytelen elítélések eltörlése, illetve ezzel összefüggésben a sértettek vagy hozzátartozóik kárpótlása végett, továbbá az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról.Az Országgyűlés a kommunista diktatúra alatt elkövetett, de politikai okokból nem üldözött bűncselekmények elkövetőinek büntethetősége érdekében három törvényt és egy országgyűlési határozatot is elfogadott, de az Alkotmánybíróság mind a négy jogszabályt alkotmányellenesnek minősítette. Kettőt a kihirdetésük előtt, megakadályozva ezzel érvényessé válásukat, kettőt pedig a kihirdetésük után, ezért ezeket meg is semmisítette.Az elévülés kérdéseKét törvénynek és az országgyűlési határozatnak az előterjesztője dr. Zétényi Zsolt MDF-es országgyűlési képviselő volt. Az első törvényjavaslat - az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről - az elévülés ellenére lehetővé tette a büntetőjogi felelősségre vonást a múlt rendszerben elkövetett hazaárulás, szándékos emberölés és halált okozó testi sértés bűntettei esetében, ha az állam politikai okból nem érvényesítette büntető igényét. A törvényt az Országgyűlés 1991. november 4-én elfogadta, de Göncz Árpád köztársasági elnök nem írta alá, hanem előzetes normakontrollra megküldte az Alkotmánybíróságnak, ahol a jogállamiság nevében alkotmányellenesnek minősítették, és ezért nem került kihirdetésre.Az elévülési törvényre adott alkotmánybírósági válasz nem az egyetlen lehetséges válasz volt, hiszen később a németek és a csehek is hasonló törvényt fogadtak el, és ők ezt össze tudták egyeztetni a jogállamisággal. Az elévülési törvény nem jogi szükségszerűségből, hanem elsősorban azért bukott meg, mert nem volt mögötte erős és széles körű politikai akarat. Nemcsak a szocialista párt ellenezte, de a két rendszerváltó párt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) is. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) által vezetett koalíció pedig kettős játékot űzött, mert látszólag támogatta és megszavazta a javaslatot, de közben azt üzente az Alkotmánybíróságnak, hogy nem bánná, ha nem engednék át a rostán. Az üzenet jelképesen9