Bővebb ismertető
A hazánkban végbemenő gazdasági, társadalmi átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés szükségessé tette a munkajogi szabályozás átalakítását is. A korábbi közigazgatás-jellegű, eltérést nem engedő munkajogi szabályozást a gazdálkodó szervek és a munkavállalók vonatkozásában fel kellet váltani a piaci viszonyok között alkalmazható magánjogias jellegű, elsősorban a munkáltató és a mukavállaló közötti megállapodást előtérbe helyező szabályozásnak. E követelményeknek megfelelően lépett hatályba 1992. július l-jétől az 1992. évi XXII. törvény: a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.), melyet a gazdasági élet indokolta szükségszerűségek és alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján az 1995. évi LV. törvény 1995. szeptember l-jétől kezdődő hatállyal több vonatkozásban módosított. A Munka Törvénykönyve szabályaira jellemző, hogy kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részében meghatározott - a munkaviszonyra vonatkozó - szabályoktól, ha e törvény másképp nem rendelkezik, eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg. Az Mt. hatálya csak a gazdálkodó szervezetek és a munkavállalók közötti munkajogviszonyokra terjed ki.