Bővebb ismertető
Részlet:
Beköszöntő a negyedik kiadáshoz
„A civil szervezetek értékek teremtői- és hordozói, amelyek egyedi szolgáltató és ellenőrző funkciójuknál, szakmaiságuknál fogva kiemelt társadalmi kohéziós erőt jelentenek a szakmai közegekben, a településeken, a régiókban és országos szinten. A civil szektor jelentős társadalmi erőforrás." - írja a Nemzeti Civil Alapprogram Stratégiája, amely az NCA alakulása óta először próbálja összerendezni annak alapelveit, problématérképét, az erre adandó válaszokat. S miközben az NCA rendszerének szereplői nem kevés szerepproblémával küszködnek - az Alapprogram is sokszor gúzsba kötve táncol - döntéshozói ennek ellenére igyekeznek beteljesíteni azt a missziót, amelyet az elektori gyűléseken kaptak.
Ugyanakkor a szektort szabályozó jogszabályok egyes elemei, fogalmi meghatározásai korrekcióra szorulnak. Az egyesülési törvény elavult, a közhasznú szervezetekről szóló törvény a tucatnyi módosítás miatt inkoherens, a Polgári Törvénykönyv alapítványokkal kapcsolatos része kissé rendszeridegen. Emellett tucatnyi törvény tartalmaz szabályokat a civil szervezetekre (1%-os törvény, önkéntestörvény, NCA-ról szóló törvény stb.). Az elavult és működésképtelen szabályok helyett szükséges lenne egy konzisztens és átlátható szabályrendszer bevezetése, s emellett meg kell teremteni a bejegyzés cégjogihoz hasonló szabályozását, a működés adminisztrációjának és a megszűnésnek az egyszerűsítését, az egységes szövegű - a szektort szabályozó - jogi feltételrendszert.
Hiszem, hogy e kötet a hétköznapi civil működés segítése mellett, intellektuális alapot kínál a szektor környezetének újragondolásához, így igazi szellemi kalandozást kívánva ajánlhatom figyelmükbe a kézikönyvet:
Budapest, 2010. május 10.
Nagy Ádám dr. A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke