KFT [antikvár]

A KFT. ALAPÍTÁSÁNAK, MŰKÖDÉSÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYAI 5 I. A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁNAK, MŰKÖDÉSÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYAI 1. A korlátolt felelősségű társaságról általában A korlátolt felelősségű társaság' (kft.) hazánkban és a világon másutt is az egyik legkedveltebb társasági forma. Átmenetet képez a közkereseti társaság és a részvénytársaság között. Az előbbi nem jogi személyiségű egyszerű személyegyesülés, vagyis a tagok saját nevükben jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak. A tagokat korlátlan és egyetemleges felelősség jellemzi, személyes közreműködési kötelezettség terheli, a társaság nem rendelkezik elkülönült szervezeti egységekkel. Ezzel szemben a részvénytársaság jogi személyiségű társaság, amelynek alaptőkéje nem lehet kevesebb 10 millió forintnál. A társaságot a „személytelenség" jellemzi. A személyes részvétel kötelezettsége nem érvényesül, a tagsági jogok a részvényekben testesülnek meg; a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. E két társasági forma között helyezhető el a jogi személyiséggel rendelkező kft., amelyet a tagok valamely gazdasági cél elérése érdekében törzstőke biztosításával hoznak létre. A tagok törzsbetétjükért ún. üzletrészt kapnak. A tagok nem kötelesek személyesen részt venni a társaság tevékenységében. Felelősségük a társaságba bevitt vagyon erejéig áll fenn, vagyis a társaság tevékenységéért való felelősségüknek ez szab korlátot. Ennek a társasági formának a működése általában kisebb számú taggal optimális, azonban a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) a tagok számát nem korlátozza, így felső határt nem szab meg. A Gt-nek a kft-re vonatkozó szabályai nagyrészt diszpozitívek (megengedőek), ennek megfelelően, a kötelező előírások betartása mellett, a tagok más döntéseket - a döntések nagyobb részét - saját elhatározásuk szerint hozhatják meg. Tagja lehet bármely természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, illetve olyan külföldi, aki "a társasági szerződésben foglalt kötelezettségeket elismeri. _ A kft. keretein belül minden olyan tevékenység végezhető, amelyet ne mtart „fenn más szervezet részére. Banki és biztosítási tevékenységeid. Gt. értelmében csak részvénytársasági formában lehet végezni. Ha valamely tevékenység végzésére törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi (kormány-) rendelet értelmében csak állami szerv, vagy állami gazdálkodó szerv jogosult, e tevékenységet a társaság csak azzal a feltétellel folytathatja, ha annak folytatására jogosult tagja van. 2. Külföldiek részvétele Külföldinek tekintendő mindenki, akit a devizajogszabályok annak minősítenek (többször módosított 1974. évi 1. tvr.). A külföldieknek gazdasági társaságban való részvételére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a belföldiekre. Megszűnt az a feltétel, amely szerint hazai joga szerint cégként bejegyzett külföldi lehet gazdasági társaság alapítója (1990. évi V. törvény). Jelenleg Magyarországon kizárólagos külföldi érdekeltségű társaság is alapítható. Abban az esetben, ha a társaságban a külföldi érdekeltség az 50%-ot meghaladja, a pénzügyminiszter, valamint az ipari és kereskedelmi miniszter együttes engedélyének megadását írja elő a jogszabály a társaságban való részvétel feltételeként. (Külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló, 1988. évi XXIV. törvény.) A kérelmet a pénzügyminiszterhez kell benyújtani, aki a devizahatósági jogkör gyakorlója is, "így a kérelemre hozandó határozat devizahatósági engedélynek is minősül. Amennyiben a kérelemre 90 napon belül határozatot nem hoztak, az megadottnak tekintendő. A külföldiek érdekeit nemcsak a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások védik, hanem olyan országok befektetői is védelmet élveznek, amelyekkel ilyen megállapodást nem kötöttünk. A külföldiek a befektetett tőkét, annak hozadékát külön engedély nélkül olyan pénznemben