Kódexpress 1996. április 18. [antikvár]

¦ KÓDEXPRESS ¦ 16/1996 5339 1996. évi XX. törvény ÚJ JOGSZABÁLYOK 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról* Az Országgyűlés, kiindulva a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjogból, és szem előtt tartva azt a követelményt, hogy a személyes adatok felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell, az információs önrendelkezési jog arányos korlátozásával a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról a következő törvényt alkotja: A törvény célja és hatálya 1. § E törvény célja, hogy rendelkezzen a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról, megállapítsa az azonosító kódok képzésének, kezelésének és továbbításának szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelőknek és az azonosító kódokkal érintett természetes személyeknek (a továbbiakban: polgár) az azonosító kódok használatával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. 2. § (1) A törvény hatálya az e törvényben meghatározott azonosító kódokra, az azonosító kódok használatára feljogosított adatkezelőkre és adatkezelésekre, valamint a velük érintettként kapcsolatba kerülő polgárokra terjed ki. (2) E törvény hatálya nem teijed ki a más törvényben meghatározott személyazonosítási módokra, valamint a kizárólag belső azonosításra szolgáló technikai kódokra. I. FEJEZET Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazása során a) azonosítási mód: a személyes adatokat is tartalmazó nyilvántartásokban a polgár azonosítására alkalmazott olyan módszer, amely természetes azonosító adatok (pl. név, születési idő), illetőleg mesterségesen képzett kódok alkalmazásával valósulhat meg; b) adózással kapcsolatos nyilvántartás: az adózás rendjéről szóló 1990. évi XC1. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. §-ának (1) bekezdésében felsorolt adóhatóságoknak az adó megállapításávál, beszedésével, végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartásai; c) archív nyilvántartás: a személyazonosító jel használatára 1996. december 31-ig feljogosított szerv nyilvántartásaiban az érintett polgár 1997. január 1-je előtt rögzített adatai; d) kapcsolati kód: a különböző célú adatkezelések közötti törvényes kapcsolat elősegítésére, megvalósítására képzett ideiglenes számjegysor; e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv; f) egészségügyi ellátóhálózat szerve: az egészség- * Kihirdetve 1996. április 5-én a Magyar Közlöny 26. számában. ügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy polgár, függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen szervezeti vagy tulajdoni formában végzi; g) szociális igazgatás szerve: a települési és a megyei (fővárosi) önkormányzat képviselő-testülete, a jegyző és főjegyző, a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatal vezetője, a szociális intézmény vezetője, a népjóléti miniszter, valamint a Népjóléti Minisztérium; h) munkaügyi igazgatás szerve: a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, az Országos Munkaügyi Központ, valamint a Munkaügyi Minisztérium. II. FEJEZET Altalános rendelkezések 4. § (1) A polgárt természetes személyazonosító adataival, vagy az azokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő mértékű adattal kell azonosítani. (2) Az adatkezelő az (1) bekezdésben meghatározott azonosítási mód kiegészítésére vagy helyettesítésére a polgár azonosítására azonosító kódot is használhat. Az azonosító kód 5. § (1) Az azonosító kód olyan, matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely a polgárt az adatkezelés során egyértelműen azonosítja. (2) Az azonosító kód személyes adat, ezért azt kezelni és továbbítani csak törvényben meghatározott szabályok szerint lehet. 6. § (1) Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az adóazonosító jel, melynek képzési szabályait a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási igazgatással kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek képzési szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. (3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító, melynek képzési szabályait a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. 7. § (1) Az adatkezelő az érintettel, illetve más adatkezelővel való, meghatározott célú kapcsolattartása során csak azt az azonosító kódot használhatja, amelyre a feladatot meghatározó törvény őt felhatalmazza. (2) Az az adatkezelő, akit e törvény az azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján használhatja fel. (3) A polgárt a hozzájárulás megadása, megtagadása, illetve visszavonása miatt hátrány nem érheti, a hozzájárulás megadásáért bármilyen előny kilátásba helyezése tilos. (4) Az az adatkezelő, aki törvényi felhatalmazás alapján egynél több azonosító kód használatára jogosult, a különböző azonosító kódokat tartalmazó nyilvántartásait elkülönítetten vezeti. Az azonosító kód kiadása 8. § (1) Az azonosító kód igazolására az érintett polgárnak hatósági igazolványt kell kiadni.