Bővebb ismertető
Részlet:
¦ KÓDEXPRESS» 31/1996
10959
1993. évi LXXX. törvény
1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról*
Preambulum
A magyar felsőoktatás első önálló törvényi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartíija, valamint a társadalmi és a nemzeti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja.
Ennek érdekében szabályozza e törvény a felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját, az állam szerepvállalását; rendelkezéseivel biztosítva a tanítás, a tanulás, a tudomány és a milvészet szabadságát.
A felsőoktatás mint kiemelt jelentőségű ágazat iráni az Országgyűlés különös felelősséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében, hogy a megfelelő korosztályból a felsőoktatásba bekerülő hallgatók létszáma a fejlett demokratikus társadalmakban elén szintre emelkedhessek.
ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések
L FEJEZET A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézményekre;
b) a felsőoktatási intézmények oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá a felsőoktatási intézmények feladatainak megvíűősításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatottakra;
c) a felsőoktatósi intézményben igazgatási, szervezési, pénzügyi, gíizdasági, műszaki és szolgáltatási tevékenységet végző foglaíkozlatottakra, valamint
d) e törvényben meghatározott esetekben a felsőoktatási intézménnyel közíükalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre.
(2) Állami szervek részére e törvényben meghatározott hatóskörökön túhneuncn a felsőoktatást érintő további jogosultságok cs;ik törvényben, vagy törvény felhatalmazásit alapján jogszabályban állapíthatók meg.
2. FEJEZET A felsőoktatási intézmények
2. § (I) Felsőoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák.
(2) A felsőoktatási intézmény - az e törvényben
•Az 1993. évi LXXXV. lorvéimyet, az 1993. évi CX. törvémiyel, az 1994. évi LVllI. törvénnyel, az 1994. évi ClV. lürvénnyel, a 35/1995. (VI. 2.) AB liatórozallal, az 1995. évi XLVIII. lörvénnyel. az 1995. évi LIX. töivénnyel. az 1995. évi LXXII. törvénnyel, az 1996. évi XLV. törvénnyel, valamint az 1996. évi LXI. törvénnyel módosított szöveg. A kurzívval szedett rendelkezés hatiUybalépésé-nek napja: 1996. szepteinljer 1.
foglalt keretek közön - szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori, illetve mesterképzés folytatása, valamim a 97-99. §-ban megállapított oklevelek kiadása. A felsőoktatási intézmény jogosult továbbá a törvény 7. §-ának (8) bekezdésében meghatározott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés folytatására és a 97. § (7) bekezdése értelmében a felsőfokú szakképesítési igazoló bizonyítványok kiadására.
(3) A felsőoktatási intézmény alapító okirat alapján működik.
(4) Az állami felsőoktatási intézmény költségvetési szerv, amely kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból, valamint más kiegészítőforrásokkal gazdálkodik.
(5) Afelsőoktalási intézmények és székhelyeikfel-sorolásál e törvény I. számú melléklete tarialmazza.
(6) Az egyelem, a főiskola elnevezési, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit csak az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával lélesítetl. az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt, továbbá a JIO. § (I) bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény használhatja.
3. § (1) Egyelem abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha több tudományterületen és tudományterületenként több tudományágban, valamint több szakon képes és alkalmas
a) legalább négyéves egyetemi alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre:
b) tudományos kutatásra, doktori, illetőleg mesterképzésre (a továbbiakban együtt: doktori képzés) és doktori (PhD), illetőleg mester (DLA) fokozat (a továbbiakban együtt: doktori fokozat) odaítélésére: valamint
c) habilitációs eljárás lefolytíiüisára; továbbá, ha
d) egyetemi tanáiai doktori fokozattal és habUi-táciőval rendelkeznek;
e) egyetemi docensei doktori fokozattal rendelkeznek.
(2) Az egyetemnek létesítésekor időarányosan, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell
a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoz-latoH oktatói állománnyal és azon belül a megfelelő számú egyetemi tanárral és docenssel:
b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi fellételekkel (e céloknak meffelelő épületlel, intézményi könyvtárral, informatikai háttérrel, laboratóriummal. kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel).
4. § (1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha löbb tudományágban, több szakon képes és alkalmas
a) legalább hároméves főiskolai alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre:
b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására: továbbá ha
c) főiskolai tanárai doktori fokozattal rendelkeznek.
(2) A 3. § (2) bekezdésben foglalt feltételeket a főiskolákra is értelemszerűen alkalmazni kell.
4/A. S A felsőoktatási intézmények e törvény