Kommentár a munka törvénykönyvéhez [antikvár]

I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. Az új Mt. a magyar jogrendben A magyar jogalkotásban - noha a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) erre vonatkozó kifejezett rendelkezést nem tartalmaz - szokásossá vált, hogy a jogalkotó a jogszabályban [gyakran a Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (a továbbiakban: Alaptörvény) valamely rendelkezésére is utalva] megjelöli a jogalkotási célt, azokat az alapvető érdekeket és szempontokat, amelyek megvalósítását szolgálja a jogalkotói döntés. Erre rendszerint a törvények preambulumában kerül sor. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) ettől - és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénytől (a továbbiakban: 1992-es Mt.) is - ehérően, külön szabályhelyen foglalja össze a törvényalkotás célját. Amint az Mt. Indokolása rámutat, az Alaptörvény kiemelt jelentőséget tulajdonít a munkán alapuló közösségnek, társadalomnak. Az Alaptörvény a NEMZETI HITVALLÁS részében azt rögzíti: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye." Áz Alapvetés M) cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik". Az Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG részében szintén szól a munka jelentőségéről. Ezt a jog és a kötelesség oldaláról is kinyilvánítja. Az előbbi értelmében a XII. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz." Áz utóbbi tekintetében: „Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához." A munka és foglalkozás szabad megválasztása sajátos alapjog, amely - más alapjogokkal szemben - nem az állam tartózkodását, hanem érvényesülésének elősegítése érdekében tevőleges magatartását kívánja meg. Ezt fejezi ki az Alaptörvény XII. cikk (2) bekezdése is: „Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson." A vállalkozás joga - eltérően a munka és a foglalkozás szabad megválasztásának jogától - alapvetően gazdasági megfontolások miatt részesül védelemben. A vállalkozáshoz való jog ún. gazdasági alapjog. A törvény célja az, hogy a tisztességes foglalkoztatás szabályait úgy állapítsa meg, hogy mindkét alapjog érvényesülését elősegítse. A törvény a „tisztességes foglalkoztatás" kifejezéssel a munkáltató oldalán fennálló követelményt fogalmaz meg. A tisztesség ebben az értelemben nem más, mint a másik fél érdekeinek figyelembevétele, amelynek a munkaviszony minden létszakában jelen kell lennie. Ez az általános követelmény a törvényben - ahol annak kiemelése szükséges - az egyes intézményeknél külön is megjelenik. 17