Környezeti demokrácia Magyarországon [antikvár]

A környezetvédelmi problémák ma már olyan súlyosak, hogy a leggazdagabb kormányzat sem tudja azokat megoldani a lakosság folyamatos közreműködése nélkül, és annyira számot tartanak a közérdeklődésre, hogy a kormányzat, még ha akarná sem tudná kirekeszteni a nyilvánosságot a kezelésükből. Az elmúlt évtizedben a nemzetközi és a magyar környezetvédelmi jogban és gyakorlatban is kialakult a közösségi részvétel intézményrendszere. A környezeti adatokhoz való hozzáférés, a környezetvédelem szempontjából fontos döntésekben való véleménnyilvánítás, a jogorvoslati jog és a részvételre képesítés a hatékony közösségi részvétel rendszerének legfontosabb elemei. Ezek vizsgálatára jött létre 2000-ben az Access Initiative (TAI), a környezeti demokrácia szisztematikus mérését, értékelését és fejlesztését célzó nemzetközi civil szövetség. A TAI által kifejlesztett mintegy 140 környezeti demokrácia indikátort 2000-2001 folyamán r Európában, Amerikában, Afrikában és Ázsiában összesen 9 országban alkalmazták. Az eredményeket egy összefoglaló tanulmányban tették közzé önállóan és a World Resource Insitute által szerkesztett "A világ környezeti állapota" c. kötet részeként. A tanulmány nagy sikert aratott a Johannesburgi világkonferencián, ahol ennek nyomán számos állam, nemzetközi szervezet és társadalmi szervezet egy társulást hozott létre a TAI felmérések eredményeinek gyakorlati alkalmazására, a környezeti demokrácia fejlesztésére. Jelenleg több, mint 30 országban folyik TAI kutatás. Magyarországon TAI felmérés először 2001 elején zajlott az EMLA, az Ökotárs és a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány részvételével. Az eredményeket népszerű kiadványban terjesztettük, konferenciákon, továbbképzéseken alkalmaztuk és azokkal kapcsolatosan bizonyos kormányzati érdeklődést is nyugtázhattunk. Három évvel később az Egyesült Államok budapesti követségének támogatásával módunk nyílt a kutatás megismétlésére. Ezúttal az EMLA és két egyetemi kutató csoport (a győri és a debreceni egyetemekről) végezte az indikátorok értékeléséhez szükséges széleskörű adatgyűjtést Összesen 22 esettanulmányt végeztünk el, ezeket igyekeztünk minden oldalról, részletesen feltárni (az egyes esettanulmányokkal kapcsolatban átlagosan 30-40 kérdést vizsgáltunk), ennek érdekében iratokat tanulmányoztunk, interjúkat készítettünk.