Bővebb ismertető
Bevezetés
A környezetvédelem az emberiség jelenlegi nagy problémáinak egyike, és előre láthatóan sokáig az is marad. Tul vagyunk már azon az időszakon, amelyben ez a téma csupán néhány avant garde kutató elképzelései között szerepelt. A környezet kérdése azóta bevonult hétköznapjainkba. Professzorok irják le a környezetvédelem szót a legbonyolultabb összefüggésekben. A legellentétesebb nézetű politikusok tárgyalnak egymással a környezetvédelemről, olykor mint egyetlen témáról, amelyben még lehet egymásnak kölcsönös mondanivalójuk. A sajtóban megszokottak a környezettel kapcsolatos tudósítások. Prózai tény, hogy az utcán a szemétgyűjtő autókon is azt a triviális igazságot olvashatjuk: a környezetvédelem mindannyiunk közös Ugye. A közönséges és á nem közönséges tudás - mindegyik persze a maga módján - egyaránt birtokába vette ezt a problémát.
Ugy tűnik, hogy napjainkban egyenlőre a környezetvédelem hőskorában járunk; környezetvédelemmel foglalkozni valamiképp humanitás és kulturális lojalitás - meg természetesen korszerűség - kérdése. A környezeti problémáról az érdeklődők - s ma már ki nem az - mintegy belső parancsra véleményt formálnak, és arról mindenkinek kész véleménye is van. A hirtelenjében közismertté lett igazságok egy része a köznapi beszéd és gondolkodás tárgyaiként azonban máris haloványul-ni látszanak; egynémelyük már frázisnak is színtelenné vált. A politikai életben a mintegy tiz évvel ezelőtt robbanásszerűen ható környezetvédelem a legutóbbi években világszerte kétség kivül sokat veszitett szenzáció jellegéből. Jelentősége ellenben megmaradt; állandó gyakorlat - ha ugyan nem fárasztó rutinmunka - lett belőle.
A tudomány területén némiképp más a helyzet. A tudomány rendszerben egységesített ismeret, amelyben a tartalom formai kifejezést nyer. A környezeti kérdések és a környezetvédelem problématikája ebben a körben nem ökológiai Amundseneket váró ismeretlen terület; e problémákat ma már jóformán minden tudományág - műszaki-, természet-, agrár-, orvos- és társadalomrudományok - kutatja valamilyen módon» A kutatási eredmények azonban sokszor még mindig magukon viselik a kezdetiségből következő problematikusságot, a részletek teljességének és a megformáltságnak a hiányait.