Köz- és magánvélemények [antikvár]

Alighanem egyidős az emberiséggel az a vágy, hogy valamiképpen fellebbenthessük a távoli jövőről a titokzatosság fátylát, s még ma megtudhassuk azt, hogy ítéleteink, a valóságról alkotott képünk és cselekedeteink milyen fogadtatásra találnak majd az utókor előtt. Nem kevésbé izgalmas azonban a közeli, s a távoli múlt eseményeinek felelevenítése sem. Különösen manapság, amikor úgy tűnik, jelentős fordulathoz érkezett a szocializmus építésének ügye, úgy Kelet-Európában, mint hazánkban, s ezen belül természetesen a Belügyminisztériumban is. Egykori döntéseink számbavétele, a szervezet fejlődés állomásainak felelevenítése, a magunkról és a különféle szakterületek helyzetéről, a tudományos kutatómunka irányairól és az évekkel, évtizedekkel ezelőtt elképzelt jövőről alkotott véleményünk szembesítése a jelen tényeivel értékes következtetések levonására adnak módot. A Belügyminisztérium egyes szervezeteinek 1945 utáni történetét máig nem írta meg senki. Az érdeklődők jórészt a szájhagyomány útján terjedő adomákból, elszórtan megjelent, kisebb időszakokat feldolgozó tanulmányokból, visszaemlékezésekből nyerhetnek képet erről a témáról.