Bővebb ismertető
A gyakorlatot segítő jogirodalom egyre változatosabbá váló palettáját új folyóirat színesíti: a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár. Az utóbbi évtizedeket tekintve egyedülálló ez a vállalkozás, hasonló gyűjtemény vagy periodika közel fél évszázada nem jelent meg, a folyóiratok közül is csak a Bírósági Határozatok képvisel hasonló - de közel sem azonos - profilt. Pedig a fejlett jogrendszerű országokban nem ritka az ilyen jellegű - akár félhivatalos, akár magánkiadványként megjelenő- határozatgyűjtemény. A magyar közigazgatás az elmúlt néhány évben alapvetően megváltozott. Ez a folyamat napjainkban is tart. a tanácsrendszert az önkormányzatok váltották fel. jogszabályok új hatóságokat hoztak létre, régi hatóságok új szervezetben tevékenykednek. Alapvető közigazgatási kódexek módosulnak, illetőleg újak jelennek meg. a közigazgatási bíráskodás kiterjesztésével a közigazgatási határozatok szinte lejes körét a bíróság felülvizsgálhatja. A demokratikus közigazgatás csak akkor felelhet meg a jogállamiság eszméjének, ha a jogalkalmazói gyakorlat nyilvános, minden jogkereső számára átlátható. a megismerhetőség egyik lényeges biztosítéka az alkotmányos, egységes jogalkalmazásnak, ez pedig elképzelhetetlen az irányadó határozatok rendszeres közzététele nélkül. Tudjuk, hogy a közigazgatás eljárása soha nem válhat garanciális elvekkel olyannyira körülbástyázottá, mint a bírói eljárás, nem válhat meghatározóvá a tárgyalás nyilvánossága, a szóbeliség, a kontradiktórikusság. A jogalkalmazás egysége felett sem őrködik országos szervezet. Az azonban már az alkotmányosság sérelmével jár, ha az ország nyugati részén a gyámhatóság más gyakorlatot folytat pl. a láthatási ügyekben, mint Budapesten. A polgár magatartását nem lehet Debrecenben másként megítélni, mint Győrben. A közigazgatásban dolgozók joggal kifogásolták, hogy egy-egy jogszabályi rendelkezés tárgyában kialakult gyakorlat egyszerűen hozzáférhetetlen. A tárgyi feltételek - s nem a jó szándék - hiányzott az egységes gyakorlat kialakulásához, nem voltak meg a feltételei annak, hogy a döntések széles körben is megismerhetők legyenek.