Közigazgatási ismeretek [antikvár]

I. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A közigazgatás fogalma 1.1. Az igazgatás A közigazgatás fogalmának meghatározásakor az igazgatás sajátosságaiból célszerű kiindulni. Az igazgatás (szervezés) a társadalmi munkamegosztás szükségszerű eredménye: szervezetek olyan tudatos, tervszerű, rendszerint egy egész cselekményi láncolatot (információgyűjtés, tervezés, koordináció, döntés, ellenőrzés) magában foglaló tevékenysége, amely - meghatározott közcélok elérése érdekében - alkalmas az igazgatás tárgyának meghatározására, befolyásolására, működési feltételeinek biztosítására, illetve a különböző veszélyektől való megóvására. Az igazgatás az emberek együttműködéséhez, valamely szervezet működéséhez kapcsolódó tevékenység, amely biztosítja a közös cél, a szervezet céljainak eléréséhez szükséges személyi és dologi feltételeket és a munka összhangját. „ Az igazgatás felfogható olyan gyűjtőfogalomként, amely felöleli az irányítással, vezetéssel és az adott rendszer, konkrét szervezet működésével, működtetésével összefüggő valamennyi tevékenységet.'" Mivel a társadalmi munkamegosztás és ennek „ellenpólusa" a koordináció szorosan összetartoznak, ketten együtt adják ki az igazgatás lényeges tartalmát: a) a munkamegosztás a társadalomban elfogadott célok, feladatok és az ellátásukra hivatott szervezetek elkülönültségét, tagoltságát fejezi ki, b) a koordináció ennek feloldására törekszik, a közös cél felé irányít, a szervezeten belüli, illetve a szervezetek közötti összhang, harmónia biztosításának eszköze. Az igazgatás alanya - aki az igazgatási tevékenységet végzi, és az igazgatás tárgya - akire az igazgatás irányul - között meghatározott hatalmi viszony áll fenn. Az igazgatás alanya az a szervezet, amelyet meghatározott feladatokra létrehoztak, s amelynek először saját magát kell „megszervezni'", igazgatni, hogy rendeltetésének sikeresen eleget tudjon tenni. Ilyenkor beszélhetünk belső igazgatásról, amikor - szervezeti értelemben - az igazgatás alanya és tárgya egybeesik. „A belső igazgatás rendeltetése, hogy gondoskodjék a szervezet optimális működéséről, a leghatékonyabb, a legeredményesebb működéséről, mégpedig úgy, hogy ehhez biztosítsa az eredményes működés minden feltételét.2 A „valódi" igazgatási tevékenység azonban kifelé, más szervezetek, illetve személyek cselekvésének meghatározására, befolyásolására irányul. A modern társadalmakban a szervezetek egész hálója, nehezen áttekinthető, hierarchikus rendszere szövi át a társadalmat, ahol az igazgatás legtöbb alanya egyben tárgya is más igazgatásra jogosult szerveknek, ahol tehát egy „alanyhoz" rendszerint több „tárgy" is tartozik, illetve a „tárgyat" egyszerre több helyről igazgatják.