Közigazgatási jog 2. [antikvár]

1. A KÖZIGAZGATÁSI CSELEKVÉSEK 1.1. A közigazgatási cselekvések fő típusai 1.1.1. A közigazgatási aktus fogalma A közigazgatás fogalmának tisztázásakor láttuk, hogy a közigazgatás fogalma két értelemben is felfogható, egyrészt úgy, mint a közigazgatás szervezete, másrészt úgy, mint ennek a szervezetnek a működése. A szervezet működése minden szervezetnél azt jelenti, hogy a szervezetet alkotó személyek tevékenységeket, cselekvéseket fejtenek ki. A szervezet működése így nem más, mint a cselekvések, tevékenységek összessége. Ezért, ha egy szervezet működését meg akarjuk érteni, akkor elsősorban ezeket a cselekvéseket keli megvizsgálni. A közigazgatási szervezet elemzése során a cselekvéseket egy szempont szerint már megvizsgáltuk. Ez a szempont a tartalom szerinti vizsgálat volt, melynek során a közigazgatási cselekvéseket hat tevékenységi fajtába soroltuk. A hat tevékenységi fajta a következő volt: jogalkotás, jogalkalmazás, irányítás, felügyelet, közvetlen tulajdonosi tevékenység és a materiális tevékenység. A tartalom szerinti vizsgálat azonban a működés elemzésének csak egyik szempontja. Ha a működést mélyebben meg akarjuk érteni, ezt a vizsgálatot további szempontokkal szükséges kiegészíteni. Ilyen szempont lehet a cselekvések jogi jellege, valamint a cselekvések jogi hatásának jogági besorolása. A közigazgatási jog fogalmának tisztázásakor láttuk, hogy a közigazgatási tevékenységek, cselekvések csak jogilag meghatározott keretek között fejthetők ki. Ebből következik, hogy a cselekvések jogi jellege az egyik leglényegesebb szempont az elemzések során. Egy cselekvés jogi jellege alatt azt értjük, hogy a cselekvésnek, a kifejtett magatartásnak van-e valamilyen jogi hatása valamely személynek a jogaira és kötelezettségeire vonatkozva. A személy alatt itt természetesen nem csak magánszemélyek, hanem jogi személyek is értendők. Amennyiben valamely cselekvésváltozást idéz elő a jogokban és kötelezettségekben, abban az esetben ezt a cselekvést általában jogi aktusnak nevezzük. A cselekvések jogi jellege szerint a közigazgatási szervek által kifejtett cselekvéseket két nagy kategóriába soroljuk. Az egyik csoportba azok a cselekvések tartoznak, amelyeknek jogi hatásuk van, tehát jogi aktusoknak minősülnek. A másik csoportba azok a cselekvések tartoznak, amelyeknek jogi hatásuk nincs, ezeket a cselekvéseket nem jogi aktus jellegű cselekvésnek tekintjük. Ajogi hatás jogági besorolása szerint a közigazgatási szervek jogi aktusait több jogágba sorolhatjuk be. Elsősorban beszélhetünk közigazgatási jogi hatással bíró cselekvésekről, ezeket nevezzük közigazgatási jogi aktusoknak, ezen kívül a közigazgatási szervek olyan cselekvéseket is kifejtenek, amelyeknek ajogi hatása más jogágba tartozik, például polgári jogba, pénzügyi jogba, agrárjogba stb. A közigazgatási aktus lényege ezek alapján úgy fogalmazható meg, hogy az a közigazgatási szervek közigazgatási jogi hatással bíró cselekvése. A cselekvés közigazgatási jogi hatása abban nyilvánul meg, hogy változás következik be valamely személyhez kapcsolódó jogokban és kötelességekben. Például a jogokban bekövetkező változást