Közlekedési projekt [antikvár]

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként 2009-ben az egyéni és a tömegközlekedés alapjogi problémáival foglalkozó projektet indítottam munkatársaimmal, mert úgy véljük, hogy ma Magyarországon és a világon a gazdaság, a jog és a kultúra számára egyre fontosabbak a globális társadalom mobilitási jelenségei. Lételemünk lett a helyváltoztatás, a közlekedés. A globalizáció révén a személyek, az áruk, a szellemi javak és a szolgáltatások forgalma jelentősen felgyorsult. A globalizáció társadalmi hatásainak és folyamatainak elemzői már egyfajta mobilitási kényszerről értekeznek, ami szinte kötelező mind az elit, mind a tömeg számára. Másként és másként, de mindenütt a mozgás a főszabály. (Zygmunt Bauman, a Lengyelországban született világpolgár szociológus szerint az elit „odafent" mind munkavállalásában, mind fogyasztásában - a luxus repülőjáratok és a különleges gépkocsik használatával - mutat globális mobilitást, míg „odalent" az otthoni nyomorból és elnyomásból szabadulni kívánó globális tömegek milliói mezítláb, embercsempészekkel, lélekvesztőkön igyekeznek a jobb helyzet, az ígéret földje vagy legalább a megélhetés felé. És mozog mindenki más is, aki e két véglet között van.) A társadalom sosem áll meg. Reggel munkába, iskolába, délután haza, este szórakozni, moziba, étterembe: közlekedünk, egyénileg avagy tömegközlekedéssel, megyünk nyaralni, utazunk, munkát keresünk, menekülünk egymás elől, magunktól, folyton folyvást mozgásban vagyunk. Hová jutottunk az ókor és a középkor letelepedett népeinek röghöz kötöttségétől! Akkoriban a földművelők vagy kézművesek alig léptek ki a falu határain, és ha egyáltalán, akkor csak egy-egy zarándoklat erejéig vagy keresztes és egyéb hadjárat résztvevőjeként. Akik rendszeresen utaztak, azok a kereskedők, a hajósok voltak. Az ókori-középkori társadalom statikus volt, főszabályként lelki és e világi üdvét helyben kereste, az elmozdulás kivételes jelenség volt. Da Vinci repülő gépének, gőzzel hajtott szekerének saját kora számára „fantasztikus" látomása is akkor valósulhatott meg, amikor használatukra széles körű igény alakult ki a modern társadalomban. A történelem mindig csak olyan kérdéseket tesz fel, amelyeket adott időszakban értelmesen meg tud válaszolni. Amit éppen nem, de megfogalmazódik, azt technikai-társadalmi utópiaként ragadja, viszi magával, mint magot a folyam, mígnem egyszer az éghajlat megváltozik, és az utazó magból gyönyörű pálma nő. Máshol, más korban... Ezzel szemben a közlekedés modern tér- és időutópiái - amelyeknek népszerű formái az űrben játszódó tudományos-fantasztikus filmek, például "A csillagok háborúja" - már a dinamikus, a teret meghódító globális és világmindenségi keretet adják a szemléletmód számára.