Közművelődés a településfejlesztésben [antikvár]

Aligha kell bizonygatni, hogy az elmúlt évtized változásai a közművelődés intézményeit, tereit sem hagyták érintetlenül. Számtalan tanácskozás jelölte meg témájául az átalakulás szükségességét, következményeinek vizsgálatát. Országos konferencia foglalkozott az oktatás, a továbbképzés fontosságával, a kistelepülések közművelődési ellátottságával, a szakfelügyeleti rendszer kiépülésével, a kulturális törvény bevezetésével. Vitákat folytattunk arról, hogy elég felkészültek, elég adaptívak vagyunk-e, hogy korszerűek-e, technikailag felszereltek-e intézményeink. Vitatkoztunk arról is, hogy a gazdasági, piaci kihívások közepette meg tudjuk-e őrizni szakmánk sajátosságait, értékeit. A kérdés mindenütt az volt, hogy milyen megoldási módokat keressünk, és milyen stratégiát alakítsunk ki a változások értelmezésére. A 2001 őszén Székesfehérváron megrendezett többnapos tanácskozással is alapvetően az volt a szándékunk, hogy segítsünk az eligazodásban, a szakmai kérdések újragondolásában. Célunk az volt, hogy bemutassuk, hogyan illeszthető be a közművelődés a település - és térségfejlesztés folyamatába, továbbá, hogy rávilágítsunk arra, hogy a két területnek milyen együttműködési lehetőségei, közös fejlesztési pontjai vannak. A tanácskozás résztvevői körét Fejér és Veszprém megye népművelői, önkormányzati tisztségviselői, a település - és térségfejlesztéssel foglalkozó vagy ahhoz kötődő hivatásos és civil szervezetek képviselői alkották. A kiadvány terve csak később, a tanácskozás után született. így szembe kellett nézni azzal a nehézséggel, ami a hangszalagon rögzített előadások szerkesztési problémáival jár. A szerkesztési munkálatokat 2001. novemberében kezdtük. A kéziratok lezárására 2002. március végén került sor. A kötet három részre tagolódik. Az elsőben a magyarországi területfejlesztés sajátosságairól, a regionalitás, az identitás kérdéséről, az önkormányzatok területfejlesztési politikában, a döntések meghozatalában elfoglalt szerepéről, a kistérségi szerveződések kialakulásának módjáról és a települési marketing fontosságáról szóló, összegző jellegű írásokat mutatjuk be. A második részben a közművelődés fejlesztési lehetőségeit, esélyeit ismertető írások találhatók, köztük a szakma által is nagy tetszéssel fogadott, a közművelődési stratégia kialakítását megelőző helyzet- és problémafeltáró elemzés. Az egyik legjelentősebb pályázati támogatási forma, az un. revitalizációs pályázat összefoglaló értékelése mellett a decentralizált és címzett támogatási rendszer közművelődés fejlesztést segítő ismertetése is szerepel.