Kriminalisztika - Különös rész II. [antikvár]

AZ ÜZÉRKEDÉS FOGALMA Az üzérkedés a népgazdaság elleni bűncselekmények között foglal helyet. Már az elhelyezéséből is kitűnik, hogy e bűncselekmény egyrészt a népgazdaság érdekeit sérti, másrészt - mivel ez általában jogellenes forgalmazás is - a szocialista kereskedelem szabályszerű működését veszélyezteti, továbbá az árdrágításra alkalmas módon történő üzérkedés hatással van a szabadpiaci árakra és ezáltal a fogyasztók, a lakosság életszínvonalára is. Az üzérkedés elkövetési magatartásai a következők: a) megfelelő jogosítvány nélküli kereskedelmi tevékenység folytatása, b) ipari vállalkozás fenntartása, c) gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedés, d) árdrágításra alkalmas más módon való üzérkedés. Kriminalisztikai értelemben az üzérkedés fogalma általában úgy alakult ki, hogy annak lényege valamely árunak spekulációs, nyerészkedési célzattal történő beszerzésében és viszonteladásában van, mely tevékenység valamilyen jogszabályt sért. A BIZONYÍTÁS TÁRGYA Az üzérkedés törvényi tényállása egyben általánosságban meghatározza azoknak a kérdéseknek a körét is, amelyeket a büntetőeljárás során bizonyítani kell. Ezek a következők: 1. Bizonyítani kell adott esetben, hogy az elkövető tevékenysége kereskedelmi tevékenység, amelynek gyakorlására nem rendelkezik megfelelő jogosítvánnyal. A kereskedelmi tevékenység jellemzője, hogy folytatólagos, ismétlődő, és a szolgáltatás kikötött ellenszolgáltatásért történik, ami lehet pénz vagy csereáru. 2. Megfelelően dokumentálni kell, hogy adott esetben ipari vállalkozásról van szó. Az ipari vállalkozás fogalmának értelmezésével kapcsolatban rendkívül sok, egymástól különböző nézet merült fel. A jogalkalmazásban mutatkozó bizonytalanság és sokrétűség tette szükségessé, hogy a Legfelsőbb Bíróság kiadja a XXVI. sz. elvi döntését.