Kriminológiai tanulmányok 49. [antikvár]

Előszó Agresszió- és konfliktusmentes társadalom mind ez ideig nem létezik. Az emberiség története szerint a világ mindig is konfliktusokkal volt teli. Miközben az emberek mindent elkövetnek ezeknek a megszüntetése érdekében, egyetlen konfliktus megoldása számtalan újabbnak a keletkezéséhez vezet. A nézeteltérések számos esetben erőszakot szülnek, kriminális következményekkel járnak, és ezeknek a rendezését a büntető igazságszolgáltatás kezébe helyezték a közösségek. Az emberek közötti összeütközések eredete, mibenléte és a kívánt harmónia visszaállításának módjai a kriminológia és a büntetőtudományok fontos kutatási területe. A Kriminológiai Tanulmányok legújabb, 49. kötete a konfliktusok és a helyreállítás témaköre köré fűzhető. Kerezsi Klára bevezető tanulmánya, egyben a kötet vezérgondolata, azt a kérdést elemzi, hogy a hagyományos konfliktusrendező modelleket, amelyek a megtorlásra, a kifejezett büntetésre épülnek, hogyan válthatják fel a párbeszédre, a humánus igazságra alapozott helyreállító megoldások. A szerző eligazít a koriflik-tuselméletek rengetegében, bemutatja a konfliktusok kezelésének ez idáig alkalmazott modelljeit és vázolja a párbeszédre alapozott helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazhatóságának lehetséges pontjait a magyar jogrendszerben. A tanulmány legfontosabb kérdése, hogy lehetséges-e párbeszéd az ellenérdekelt felek között. Fazekas Judit írása erre a kérdésre igennel válaszol, amikor az Európai Unió bel-és igazságügyi együttműködésének bővítés utáni működését elemzi. A 27 tagállam különböző érdekeinek egyeztetése korántsem konfliktusmentes. A törekvés azonban egyértelmű, a büntető igazságszolgáltatás területén is a párbeszédre irányul, amely a kölcsönös elismerés elvének érvényesítésére, a kölcsönös bizalom erősítésére szolgál. A szerző által részletesen bemutatott hágai program kerethatározata foglalkozik az információs és telekommunikációs technológiák rapid fejlődése következtében előálló jogi szabályozások szükségességével is. Parti Katalin pontosan ezt a témát fejti ki, amikor az illegális online tartalom elleni harcról szól. Az Európai Unió Tanácsa és az Európa Tanács korán felismerte a káros tartalmak online terjesztésében rejlő veszélyeket és konfliktusokat. A megoldás módja természetesen az összehangolt védekezés. A német és a magyar joggyakorlatra hivatkozva a szerző úgy véli, hogy a magánélet és a demokratikus jogok védelme az értesítési-levételi eljárásban kezelve technikailag sikeresebben kivitelezhető, mint az internet központi szabályozását preferáló megoldás.