Külföldi környezetvédelmi jogszabályok [antikvár]

BEVEZETES A kötet az utóbbi tizenöt év alatt külföldön alkotott környezetvédelmi jogszabályok köréből tartalmaz válogatott anyagot. Egy részük átfogó környezetvédelmi jogszabály, amely anyagi jogi, szervezeti jogi és eljárási kérdéseket egyaránt igyekszik átfogni, másokban a szervezeti kérdések állnak előtérben, mert a környezetvédelem megoldását a hatáskörök szempontjából közelitik meg, emellett tartalmaznak egyéb rendelkezéseket is, mig a jogszabályok harmadik csoportjához a kimondottan szervezeti-jogi jogszabályok tartoznak. A jogszabályok által érintett problematika rendkívül szerteágazó. Következik ez mindenekelőtt abból, hogy csaknem valamennyi szabályozás más-más elvi alapokra épül. így egyes jogszabályok azoknak a környezeti objektumoknak a felsorolásából indulnak ki, amelyek védelmet igényelnek (föld, viz, levegő, táj, stb.), mig mások a környezetet kárositó szennyeződésekből (zajok, rezgések, fény, hő, stb.) indulnak ki, ugyanakkor találkozunk vegyes tipusu szabályozással is. Az ártalmakból kiinduló szabályozások rendszerint a környezetszennyeződés, káros környezeti hatások fogalmát is igyekeznek körüUmi. Vannak továbbá jogszabályok, amelyekben a preventív szempontok állnak előtérben és amelyek a káros környezeti hatások megelőzéséhez szükséges eszközöket keresik. Az egyik ilyen eszköz a környezetvédelmi kívánalmaknak a tervkészítés folyamata során történő érvényesítése. Más jogszabályokban a káros környezeti hatásokkal szembeni védelem kap hangsúlyt és a környezeti ártalmak bekövetkezésének esetére gondosan kiépített szankciórendszer működésbe lépését helyezik kilátásba. További különbség, hogy egyes jogszabályok beérik csaknem keretjellegű szabályozásokkal, a legfontosabb kérdéseket igyekeznek megragadni és a részletes szabályozást a végrehajtási rendelkezéseknek engedik át. Másokban egyes kérdések (pl. engedélyezési eljárás) tekintetében igen aprólékos, csaknem kazu-isztikus rendelkezésekkel találkozunk. A végrehajtási rendelkezések jogforrási szintje is igen különböző. így pl. találkozunk olyan államokkal, ahol a törvény végrehajtásáról ugyanaz az alkotmányos szerv gondoskodik, mint magának a törvénynek a kibocsátásáról, mintegy kiegészítve a környezetvédelmi törvényt. Környezetvédelmi jogszabályokkal a szocialista és nem szocialista országokban egyaránt találkozunk, minthogy a környezet állapotának romlása a rohamosan előrehaladó iparosodás és urbanizáció természetszerű következménye. A környezet megóvása és az ártalmak csökkentése tehát egyetemes emberi feladatnak tekinthető. Ennek ellenére a környezetvédelem sem független a társadalmi termelés gazdasági szerkezetétől. A szocialista országok termelési viszonyai között inkább megvannak a feltételek a gazdasági növekedés és a környezetvédelem össztársadalmi érdekeket szolgáló harmóniájának megvalósítására, mint a nem szocialista országokban, ahol a hatékony környezetvédelmi intézkedéseknek nem egyszer az egymással ellentétes irányban ható érdekek állnak útjában.