Bővebb ismertető
Előszó
Az olvasó előtt fekvő könyv egyenes folytatása a 2016-ban a Patrocinlum Könyvkiadónál megjelent munkánknak. A „Befordítva" címet viselő elemzés az 1958 - 1990 közötti időszakot a bíráskodás és az igazságszolgáltatás lehetőségei felől közelítette meg, részben érintette a polgári perrendtartás és perjog problémáit. A könyvben nem tértünk ki, és a vizsgálandó témakörök terjedelme miatt nem is térhettünk ki, az Új Gazdaságirányítási Mechanizmus (ÚGM) reformjának, és a reformot körbefogó jogi reneszánsznak a bemutatására. Megígérve a folytatást a kiadónak, a Pp. harmadik Novellájának elemzését így áttettük egy későbbi időpontra, és egy később megírandó műbe, abban bízva, hogy a levéltári anyagok és az átnézett szakirodalom megfelelő hátteret adnak majd az elemző feltárás elvégzéséhez.
Könyvünk címe mögé odairthattuk volna, „Befordítva2", de úgy gondoltuk a „Lépéstánc" jobban szimbolizálja a korszakot, s tömörebben mutatja be a gazdasági reform mozgásterét. Lépésben lehetett táncolni, talán „gúzsba kötve" is, ám valamilyen táncrend kialakítására így is, úgy is sor került. Nem túloztuk el a táncolás szabadságfokát, a lépésekre rendelkezésre álló tér bemutatását, igyekeztünk pontosan leírni és bemutatni a „hatvanas évek" politikai, de főként jogi mozgásformáit. A levéltári iratok alapján úgy gondoltuk, alaposabban meg kell vizsgálnunk a reformot megelőző gazdasági, politikai folyamatokat, s e közben számos - ma már közhelynek minősülő - tényt, vagy megállapítást kellett megcáfolnunk. Szerencsére a történelmi változások dokumentálása elsőrendű volt, s szerencsénkre a levéltárak kiváló munkatársai a fellelhető archív anyagok bőségét bocsátották rendelkezésünkre.
Igazodva a vizsgált témához, és olvasható könyvben gondolkodva szükségképpen le kellett szűkítenünk a könyv terjedelmét. Ezért úgy tűnhet, egyfajta egyenes vonalú fejlődésről, vagy egyenesen egy végtelen sikertörténetről szól írásunk. Erről azonban szó nincsen. Tisztában vagyunk azzal, hogy az 1968. január 1. nemcsak az ÚGM kezdete volt, hanem az állambiztonság „megújulása" is, s tudjuk jól, a gazdaságirányítás új típusa mit sem változtatott a hatalom jellegén, az ideológiai paneleken, avagy a hétköznapokba beívódott szocializmus rendszerszerű működésében. Könyvünk bemutatja a tudatos visszaléptetéseket, a fékeket és a korabeli konzervativizmus nagy alakítását, az államszervezeti - közigazgatási változásokat. E témákat nem mi és nem most fedeztük fel, és dolgoztuk ki, a társadalomtudomány, a történettudomány számos munkája segített megérteni a helyzetet.
Könyvünk tudatosan felvállalt és végigvitt vizsgálati paradigmája a jogi rendszer, a magánjog, a civilisztika átrendeződésének bemutatása, ezen belül a perjog és a perjogi reform mögöttes hátterének leírása. Nem véletlenül a szabályozás problémájánál kapcsoljuk össze a közgazdasági és jogi változásokat, s nem véletlenül fordítunk nagy figyelmet arra, miként tolódott át a változások tereprendezési szakasza a jog rendszerére.
7