Létszámgazdálkodás [antikvár]

Az önkormányzati gazdálkodásban kiemelt helyen szerepel a létszám és a hozzákapcsolódó kiadások a személyi juttatások tervezése és felhasználása. A költségvetési gazdálkodás szabályai a munkaerő-gazdálkodáshoz kapcsolódó előirányzatok meghatározására, a kiadások teljesítésére részletes útmutatást adnak. A létszám és a személyi juttatások - korábban béralap - gazdálkodási szabályaiban mindig jól érzékelhető volt a központi irányítás akarata. A kötött, elszámoltató jellegű létszám és béralap tervezés a hetvenes évekre volt jellemző. A megyei szinten meghatározott létszám keret, ezen belül kiemelten az igazgatási létszám, az állami támogatás meghatározásának és elszámolásának egyik legfontosabb mutatója és eszköze volt. A megyei és a megyei tanács által megállapított helyi tanácsi vagy intézményi létszám és béralap túllépése a gazdálkodási előírások súlyos megsértését jelentették és sok esetben fegyelmi felelősségrevonással jártak. Az év végi pénzmaradvány elszámolásakor a béralap maradvány egy része jutalom alapot jelentett, ha egyébként is volt a gazdálkodó szervnek pénzmaradványa. A nyolcvanas évek közepén liberalizálódó költségvetési szabályok a bérgazdálkodási előírásokat is érintették. Több irányú kísérleti szabályozás után egy rövid időre a teljesen szabad, kötöttségtől mentes bérfelhasználás gyakorlata és jogi szabályozása született meg. A költségvetési előirányzatokon belül a gazdálkodó szerv által megállapított és igénye szerint felhasználható béralap, az intézményi kiadásokra - a kiadások erőteljes növelése érdekében - is értelemszerűen nagy nyomást gyakoroltak. A minden kötöttségtől mentes bérgazdálkodást az önkormányzatok megalakulása után, a felügyeleti szerv hatáskörét erősítő, új alapokra épülő létszám és bérgazdálkodás váltotta fel. A költségvetési szervek gazdálkodásának alapszabályait meghatározó államháztartási törvény és a végrehajtásra megjelent kormányrendeletek tovább szigorították a bér, illetve később a személyi juttatások és a létszám előirányzatok felhasználásának szabályait. Ezek a szabályok döntően a felügyeleti szerv hatáskörébe, így többek között a képviselőtestület hatáskörébe utalták ezeknek az előirányzatoknak a meghatározását és intézményi körben betartásának a megkövetelését és ellenőrzését.