Államháztartástan [antikvár]

Az államháztartás kifejezésen az „állam" gazdálkodását értjük; tehát azt a folyamatos tevékenységet, amelynek során az állam (mint elvont fogalom) anyagi javakkal - termékek, szolgáltatások, jogok, pénz - rendelkezik. Az államháztartásba ugyanakkor nem tartozik bele az állam valamennyi gazdasággal kapcsolatos tevékenysége; így különösen nem tartozik ide a monetáris szabályozás, valamint a gazdaságra vonatkozó állami szabályalkotás jelentős része. Ez tehát az államháztartás jogi szempontú megközelítése. Megfogalmazhatjuk persze az államháztartást közgazdasági szempontból is; hiszen az állam feladatellátása során erőforrásokat használ fel, gazdálkodik. Az állam saját feladatainak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszerét nevezzük államháztartásnak. A fentiek után jogosan merülhet fel a kérdés: ki vagy mi az "állam"?... „Az állam én vagyok" - mondta XIV Lajos, a francia abszolutista uralkodó. Ez kissé átfogalmazva ma is igaz; akinél az 'állam' mint jog van, az „uralkodik", ő „a hatalom". Persze a modem demokráciákban már sokkal összetettebb dolog az állam, úgymint szervezet, úgy is mint hatalom. Az államelméletek részletes kifejtésével az államjog tudománya foglalkozik. Évszázadokon keresztül különböző elképzelések láttak napvilágot, illetve gyakorlatok valósultak meg az állam működésével kapcsolatban; tárgyunk szempontjából ezek most jórészt irrelevánsak. Az államelméletek elemzését bízzuk inkább az államjogtudomány művelőire. Könyvünk későbbi fejezeteiben csak a XX. század végére jellemző helyzet néhány sajátosságára térünk vissza a jóléti államok problémái kapcsán. Az „állam44 mint hatalom megjelenési formája a gyakorlatban többféle lehet egy országban. Vegyük elő a - többször módosított, jelenleg is hatályos - 1949. évi XX. törvényt, és üssük fel a 19.§-nál, ott a következő mondatokat találjuk az államról: „A Magyar Köztársaság legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit." A modem parlamenti demokráciákban tehát a legfőbb államhatalmi szerv az, amely a törvényeket alkotja, elfogadja. Emellett további hatalmi tényezőt képez az államfő, valamint a kormány is.