Magánjogi alapismeretek [antikvár]

I. Bevezetés LET US GO! VÁGJUNK BELE! 1. Miért kell e tárgyat tanulni és meddig jutunk el jogismeretben e jegyzet tanulása során A jogot tanuló, vagy a joggal bármi módon kapcsolatba kerülő állampolgár alapvetően azzal a furcsa kettősséggel találja szemben magát, mely így summázható: Ius est norma agendi, ius est facultas agendi. Azaz, a jog a teendő szabálya, a jog a teendő lehetősége. Tehát: amit a jog parancsol, azt tennem kell, amihez jogom van, azt tehetem. Látszólag két ellentétes fogalom: egy parancs, amely kötelez és egy engedély, amely a jog alanyait különböző cselekedetekre hatalmazza fel. Napjaink állampolgára, vállalkozója ugyancsak gyakran szembesül mindennapi teendői során a jog és az igazságosság (summum ius, summa iniuria) látszólagos de, számára nagyon is valósnak tűnő ellentmondásával, mely így válik a jogtudomány egyik fő kutatási és vitatott területe és a köznapi élet közös találkozási pontjává is. Nem vigasztalja az "igazságát" keresőt, hogy Celsus sem tudott mást mondani: ius est ars boni et aequi, azaz a jog a jónak és a méltányosságnak a művészete. a) Az ember régi és természetes törekvése, hogy megismerje a világot, amelyben él. Azért, hogy élhessen a világban, alakítania kell természeti és társadalmi környezetét. A társadalmi környezet, szűkebb értelemben "a jog" megismerésének és alakításának folyamata, hétköznapjaink egyik fő kihívása Magyarországon. Az elmúlt 40 évben még az alapvető életviszonyainkat, jogbiztonságunkat szabályozó jogszabályok egy része is titkos, még a jogtudománnyal foglalkozók vagy a jogalkalmazók nagy része számára is ismeretlen volt. (Pl. többek között az úgynevezett 3000-es számozással kezdődő, TÜK-ösnek minősülő, jórészt kormányhatározatok.) Az ebből eredő jogsérelmek közismertek, vagy egyre inkább ismertté válnak. Már csak emiatt is az állampolgár és a vállalkozó - érthetően - ismerni akarja jogait, tudni akarja cselekedeteinek jogi határait, kereteit. Ugyanakkor óriási, szinte megoldhatatlan feladat előtt állnak a jogalkotó szervek, mert nem csak lebontaniuk kell egy hatalmi és jogi struktúrát és felépíteniök egy másikat, egy piacgazdaságot szolgálót, hanem ez átmeneti idő alatt is valamiképp fenn kell tartani a jogbiztonságot, méghozzá úgy, hogy az már a piaci viszonyokra tekintettel legyen, függetlenül attól, hogy ennek mennyiben vannak meg a gazdasági, politikai, tudásbeli alapjai.