Magyar állam- és jogtörténet I. [antikvár]

A Magyar állam és jogtörténet jegyzet I. kötete magában foglalja a magyar államjog, valamint a legfontosabb jogágak (államigazgatási jog, büntetőjog, polgári jog, perjogok) történetének 1000-től 1848-ig terjedő részét. Az anyag feldolgozása az oktatási reform során megvitatott programot követi, ennek megfelelően osztja fel a feudális kort az államalapítástól (1000.) a 13. század közepéig terjedő korai feudális korra, (I. rész), külön tárgyalja a feudális állam történetét a 13. század közepétől 1526-ig (II. rész. I. fejezet) és külön tárgyalja a mohácsi vésztől (1526) a feudalizmus megdöntéséig (1848) terjedő szakaszt. (II. rész II. fejezet) A feudalizmus bomlásának utolsó évszázadát a programnak is megfelelően nem választottuk még külön, mert nagyon széttagolta volna az egyes jogintézmények fejlődését és az összefüggések nehezebben érthetők, az anyag nehezebben tanulható. A feudalizmus utolsó évtizedeinek már kapitalista vonásokat mutató jogintézményei azonban mindenütt - a maguk helyén - tárgyalásra kerülnek, s itt a gazdasági alap változására a jegyzet mindig rámutat. A többi szakjogág feudális kori tárgyalása csak két részre oszlik. Külön tárgyalja a jegyzet a korai feudális jogot és külön a 13. század közepétől 1848-ig terjedő feudális jogfejlődést. Míg ugyanis a feudális államjogban 1526 döntő cenzúrát jelent, a magyar állami önállóság átmeneti megszűnését, vagy legalább is jelentős megszorítását és új állami kapcsolatokat, a Habsburg-birodalommal, illetve Erdély viszonylatában a török császársággal, addig a magyar jogfejlődésben (a szakjogágak fejlődésében) nincs ez a nagy törés. Werbőczy Mohács előtti Hármaskönyve továbbra is a nemesség bibliája marad és a magyar bírói gyakorlat legfontosabb jogforrása. Didaktikai hiba lenne tehát a jogfejlődést felszabdalni. A jegyzet - többek között - egy komoly hiányosságot is takar. Hiányzik a magyar jogtörténetírás kritikai története. Ez nagy adósságunk. Résztanulmányok hiánya következtében azonban erre még nem vállalkozhattunk. Ez a munka a készülő tankönyvre vár , s a szerzők abban pótolni fogják. A jegyzetet a szerzők igyekeztek tipográfiailag is tanulhatóbbá tenni. A beljebb szedett részek csak olvasás céljára szolgálnak. Az évszámok és a latin kifejezések közül a fontosakat aláhúztuk. Az egyes fejezetekhez fűzött irodalmi tájékoztató egyrészt a fejezetek forrásaira utal, másrészt eligazítást ad az irodalomban azok részére, akik ismereteiket bővíteni akarják. Ezek elmondása mellett bocsátjuk útjára a Magyar állam és jogtörténet jegyzet I. kötetét.