Bővebb ismertető
BEVEZETŐ
A Tankönyv előző - ötödik - kiadásának kézirata 2013. január 15. napján lett zárva. Az (új) Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) kihirdetése óta eltelt időszakban bekövetkezett büntetőjogszabály változások időszerűvé tették a Tankönyv átdolgozását. Az (új) Büntető Törvénykönyv úgy hozott jelentős változásokat, hogy ez nem jelentett egyúttal teljes dogmatikai szakítást a korábbi Btk-val, mert a sok módosítás és kiegészítés ellenére a korábbi Btk. megfelelő jogi védelmet biztosított alapvető értékeink védelmének - utal rá a Btk. miniszteri indokolása (ezután: a Btk. indokolása). Ezzel egyetértve, a Tankönyv korábbi kiadásának változtatásai nagyságrendilegjelentősebb részben - értelemszerűen - a 2012. évi C. törvénnyel hatályba lépő joganyaggal történő aktualizálásban öltöttek testet. E törekvésünkben a Btk. indokolásának más részeiben írtak is megerősítettek: „Az Általános Rész szerkezeti felépítésében nagyrészt követi a hatályosat, hiszen az logikus, időtálló, ezért annak lényegi módosítása nem szükséges.", vagy: „A hatályos Btk. Általános Része alapvetően nem igényel koncepcionális újragondolást, annak a dogmatikája kellően kidolgozott, és kiforrott gyakorlata van.".
Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a Btk. már a hatálybalépését megelőzően is, különösen pedig azt követően mintegy másfélszáz helyen lett módosítva. A jogalkotó eleget téve a változtatásra irányuló igényeknek többször sort kerített új szövegrészek beiktatására, illetve megállapítására. Tekintettel erre is, nem várhattunk tovább a Tankönyv hatodik kiadásával, a változott joganyag feldolgozásával.
A tananyag átdolgozásakor ezúttal is figyelemmel voltam a lektori feladatot ellátó Polt tanár úr véleményére, illetve több hazai jogi karon - egyebek között a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán - illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán büntetőjogot oktató kollégáim, valamint jó néhány gyakorló büntetőjogász (bíró, ügyész, ügyvéd) észrevételeire és nem utolsósorban a Tankönyvet „használó" hallgatók visszajelzéseire is. Ezekre tekintettel - bár kellő alázattal tudomásul véve, hogy hibátlan könyvet még nem adtak ki - törekedtem az elírások, szerzői, nyomdai, és értelemzavaró hibák kiküszöbölésére. Itt is köszönetet mondok valamennyiük jobbító szándékú észrevételéért, valamint azért, ha jelen kötet kapcsán is megtisztelnek véleményükkel.