Magyar családi jog [antikvár]

BEVEZETÉS. 1. §. Alapfogalmak A családjog helye a jogrendszerben. Helyes-e a magánjog egy részeként tárgyalni? II. A családjogi alapviszonyok jellege: házasság, rokonság, gyámság. A házasság mint központ. A vérszerinti származás növekvő jelentősége. - III. A családjogi jogviszonyok egységes jellege: 1) személyi fölé- és alárendeltség; jog és kötelesség egybeolvadása; 2) önhatalom; 3) jogok feletti rendelkezés kizárása. - IV. A házasság és család közérdekű és individuális jellege. - V. Erkölcsi vonatkozások. Felfogások fejlődése: 1) római; 2) egyházi házasság; 3) polgári házasság (compromissum, laikus erkölcstan). - VI. Szovjetházasság (szabad kötelék, felek egyenjogúsága). I. A magánjognak az az utolsó évszázadban elfogadott felosztása, amelyben az egyik rész a családjogi elnevezést viseli, nem áll vitán felül. Nem szólva arról, hogy ez a rész a XIX. század törvénykönyveiben nem foglalja el ugyanazt a helyet, még újabban is kifogásolják magát a családi jog nevezete alatt összefoglalt joganyagnak a magánjogrendszerébe való beillesztését is. Az egyik ellenvetés azt vitatja, hogy a családjog jogszabályai olyan mértékben vannak átitatva a család közérdekű jelentőségének felismerésén alapuló nem magánjogi elemekkel, hogy az alapkarakterüket épen a közjogi jellegű szabályok adják.