Magyar Jog 1981. május [antikvár]

Részlet:A végrendelet érvénytelensége az akarat nyilvánításának hibája miattE lap hasábjain a közelmúltban megjelent cikkben elemeztük a végrendeletnek az akarat fogyatékossága miatt bekövetkezhető érvénytelenségét, s rámutattunk arra, hogy a jogalkalmazási gyakorlat vizsgálatából szerzett tapasztalat szerint a legtöbb vitás kérdés a végrendeletek e körbe tartozó érvénytelenségével kapcsolatban merült fel. Már akkor jeleztük azonban azt is, hogy hasonlóképpen viszonylag nagy számban került sor törvényességi óvás emelésére az alaki hibák miatt is. A jogtudomány a végrendelet érvénytelenségi okainak csoportosítása körében az alaki hibákat a végrendeleti akarat nyilvánításának hibái között tartja számon, ezért e cikkben nemcsak az alaki hibákból, hanem általában az akarat nyilvánításának hibáiból eredő érvénytelenség eseteit taglaljuk az ítélkezési gyakorlat tükrében. Nem bocsátkozunk viszont a végrendelet érvénytelensége két további esetkörének: a végrendelkezési képesség hiánya miatt és a végrendelet tartalma miatt bekövetkező érvénytelenség vizsgálatába. E két utóbbi viszonylat önálló csoport elemzése külön tanulmányt igényel.Bár A végrendelet érvénytelensége" alcím a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 644649. §-ai előtt szerepel, ezek jórészt csak az akarat fogyatékossága és a végrendelet tartalma miatti érvénytelenség eseteit ölelik fel, s az akarat nyilvánításának hibája miatti érvénytelenségnek csupán egyetlen esetét tartalmazzák (644. §). Az érvénytelenségnek ebbe a csoportjába tartozó esetek többségére vonatkozó rendelkezéseket nem is A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága" című LV. fejezetben, hanem A végrendelet" című LIII. fejezetben találjuk.