Magyar közigazgatási jog [antikvár]

A közigazgatás, valamint az annak szervezeti-intézményi rendszerét és működését szabályozó közigazgatási jog az államszervezet egyik fő alrendszere, illetve a jogrendszer egyik legterjedelmesebb ága.Ebből adódóan az egyetem jogászképzés, továbbképzés, illetve a közigazgatási szakemberképzés programjában kétségtelenül központi helyet foglal el az az ismeretanyag, amely a közigazgatásnak az államszervezet rendszerében és működési mechanizmusában elfoglalt helyére, a közigazgatási jog alapintézményeire, a közigazgatási szervek által végzett jogszabály-előkészítő, jogalkotó, jogalkalmazó tevékenységére, valamint a közigazgatás működésére és társadalmi környezetével való kapcsolatrendszerére vonatkozik. A magyar közigazgatási jog általános részének tananyagát feldolgozó tankönyv - melyet a hazai jogtudományi karok társtanszékeinek szerzői közösen készítettek - a rendszerváltozás óta első ízben kerül kiadásra. A tankönyv elsődlegesen az egyetemi jogászképzés követelményrendszerét szem előtt tartva, az elmúlt években végbement alkotmányreformot és a jogrendszer változásait figyelembe véve, a közigazgatás rendszerében lezajlott, illetve jelenleg is folyamatban lévő fejlődési irányok számbavétele alapján részletesen tárgyalja a közigazgatás jellemző vonásait, rendeltetését, feladatait, valamint a magyar közigazgatási jog alapintézményeit, a jogérvényesítés, illetve a jogalkalmazás kérdéseit. Átfogó képet nyújt a hazai közigazgatás szervezeti-intézményi rendszeréről, az irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés intézményéről. A tankönyv részletesen elemzi az államigazgatási eljárási jog és a szabálysértési jog alapintézményeit, az államigazgatási jogi szankció kérdéskörét, valamint a közigazgatási jogi informatika alapjait.A szerzők tudatában vannak annak, hogy jelen tankönyv a közigazgatásban és a jogrendszerben zajló változások függvényében további tartalmi gazdagításra, az újabb kutatási eredmények alapján korszerűsítésre, kiegészítésre szorul. A szerzők szándéka, hogy a tankönyv újabb kiadása során hasznosítsák azokat a változásokat, amelyek a közigazgatási jogban, a közigazgatás szervezeti-intézményi rendszerében bekövetkeznek, különös tekintettel az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkból adódó követelményekre.A sokszerzős munkáknál mindig gondot okoz az egységes terminológia kialakítása. Ebben az esetben ehhez hozzájárul még a közigazgatás-tudomány néhány kategóriájának többféle felfogása. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy lehetőség szerint közelítettük a szerzők kategóriahasználatát, és az eligazítást segítendő a kötet végén összefoglaltuk az alapkategóriák legelterjedtebb meghatározásait. Budapest, 1998. május 31.A szerkesztő