Magyar nemzetközi kollíziós magánjog [antikvár]

Amikor 1981-ben a 40-es évek végén megszüntetett Miskolci Jogakadémia szellemi örököseként létrehozták a Miskolci Egyetem keretében az Állam- és Jogtudományi Kart, felmerült - többek között - az a kérdés; hogy milyen tanterv szerint induljon meg a hagyományosan nemzetközi magánjognak nevezett tantárgy oktatása. Akkor már évtizedek óta dúlt a vita azon, hogy a nemzetközi magánjogot ki kell bővíteni a nemzetközi vonatkozású magánjogi viszonyok egészének szabályozásával, beleértve egyfelől a nemzetközi jogegységesítés révén létrehozott nemzetközi eredetű anyagi jogot, másfelől pedig a klasszikus magánjog mellett az egyre inkább izmosodó nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vonatkozó joganyagot is. Ezt a koncepciót: a nemzetközi egységes anyagi jognak és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának a nemzetközi magánjogba való beépítését fejtette ki előbb vázlatszerűen (1966-ban megjelent, „Bevezetés a nemzetközi magánjogba" című munkájában) Világhy Miklós, majd nemzetközileg elismert színvonalon megírt, 1997-ben immár negyedik kiadást megért nagy ívű összegező munkájában Mádl Ferenc és Vékás Lajos (Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga). Az ellenkező koncepciót dolgozta ki 1983-ban (legutóbb 1993-ban) megjelent munkájában Bánrévy Gábor (A nemzetközi gazdasági forgalom és személyi viszonyok jogi szabályozása), aki a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában rendelte oda annak egyes intézményeihez a nemzetközi magánjogi vonatkozásokat. A tankönyv szerzői értelemszerűen e pedagógiai és jogtudományi hagyományok folytatóinak tekintik magukat, és sokat merítettek munkájuk során mindenekelőtt a nagy előd: Szászy István, valamint az említett szerzők munkásságából. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1983-ban bevezetett tanterv a Karon folyó oktatás igényeihez alkalmazkodva a két joganyag elkülönített oktatása mellett foglalt állást. Az oktatás tapasztalatai nemcsak azt érlelték meg az oktatásban részt vevőkben, hogy - a Miskolci Egyetem oktatási programjában elfoglalt helyére figyelemmel - előbb a nemzetközi magánjog, majd ennek ismereteire építve, és attól elkülönítetten a következő szemeszterben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának oktatása indokolt, hanem azt is, hogy előbb vagy utóbb meg kell indítani - szervesen építve e két tárgy ismeretanyagára - harmadikként az európai jogi oktatást is. E három-tantárgyas felépítés otthonra talált először a Polgári Eljárási Jogi Tanszéken, majd az 1994-ben létrehozott Európai Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék keretében szervezetileg is önállósult. Mindez sürgetően szükségessé tette az egyes tantárgyak tananyagának írott formában való rögzítését. megírását is. E „hármaskönyv" első kötetét, a három - önállóan is használható, tanulható - műből álló tankönyv-sorozat első részét tartja kezében az olvasó. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, annak Nemzetközi Jogi Intézete 1997-ben éles szemmel ismerte fel ugyancsak annak sürgető voltát, hogy a nemzetközi magánjog oktatásának bevezetése egyetemi tankönyv kiadását igényli, így kézenfekvőnek tűnt, hogy a két egyetem jogi oktatás végző karai, illetve nemzetközi magán- és gazdasági jog ismereteket oktató intézetei közös kiadásban jelentessék meg az amúgy is megírás küszöbén álló tankönyvet.